Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

4 ember. Közvetlen lövés nem történt, hanem gerlert [így] kapott lövedékektől történtek a sebesülések. Ez a lövöldözés azután azt eredményezte, hogy akkor már az esti órákban a tömeg félelmében a házakba behúzódott, bár kisebb csoportok, különböző sarkokon maradtak. Ezután tolódott el a provokáció Gyulaváriba, a tárgyaláson megismert módon. [...] [...] A tanács elnöke közli a katonai ülnökökkel, hogy ő személyesen is nagyjából ilyen értesüléseket szerzett, azzal a kiegészítéssel, hogy a megyében történt nyugtalanságoknak mindig Gyula volt a központja, mivel társadalmi összetételénél fogva ez a város erősen polgári jellegű és így a zavart keltők könnyebb talajra találtak.

3 [...] [...] Dr. Mátyás Miklós hb. őrgy., Krenyóczi Jolán őrm. a tanács elnöke jegyzőkönyvvezető Dobosi Imréné p. a. jegyzőkönyvvezető Szabó István r. őrgy. Turi János őrgy. kat. ülnök kat. ülnök Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal. - Ht. Lt. KB. Rögt.-I. 2411957. A tárgyalási jegyzőkönyvben január 8-i ítélethozatal szerepel, ami ellentétes a jelen dokumentummal és a 337/3. sz. dokumentum dátumával is. 1 A 28/1956. tvr. (XII. 13. MK 100.) és a 6/1956. Korm. sz. r. (XII. 12. - MK 101.) rendelkezett a statáriumról, a rögtönítélő eljárásról. 2 Rácz István karhatalmista pl. durván visszaélt helyzetével - de megúszta büntetés nélkül: vö. 341. sz. dokumentum. 3 A Gyulával, mint volt megyeszékhellyel, „polgári" várossal kapcsolatosan a kommunista diktatúra vezetőiben mindig is voltak fenntartások. 337/3. Békéscsaba, 1957. január 10. A kecskeméti katonai bíróság, mint rögtönítélő bíróság ítélete Mány Erzsébet és társai gyulavári ügyében A Népköztársaság nevében! A fenti katonai bíróság, mint rögtönítélő bíróság 1951. január hó 8-9. és 10-én megtartott nyilvános rögtönítélő tárgyalás során meghozta az alábbi ítéletet: