Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

A zárt tanácskozásról külön jegyzőkönyv készült. Zárt tanácskozás után: A tanács elnöke: 17 óra 10 perckor kihirdeti a külön íven szövegezett ítéletet. Az ítélethozatal után, illetve a kihirdetés után a bíróság ismét tanácskozásra vonul vissza - kegyelmi tanácskozás -, ahol külön jegyzőkönyv készül. Az itt elfoglalt álláspont kihirdetése után a tanács elnöke a tárgyalást 18 óra 30 perckor berekeszti. A jegyzőkönyv a tárgyaláson készült. K. m. f. Dr. Mátyás Miklós hb. őrgy., Krenyóczi Jolán őrm. a tanács elnöke jegyzőkönyvvezető Dobosi Imréné p. a. jegyzőkönyvvezető Szabó István r. őrgy. Turi János őrgy. kat. ülnök kat. ülnök Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal - Ht. Lt. KB. Rögt. I.-24/1957. A statáriális tárgyalás menetéből egyértelmű: az elrettentés érdekében néhány halálos ítéletre volt szüksége a hatalomnak. Érthetően a vári lakosok, szülők és rokonok arra törekedtek, hogy a falubeli fiatalokat mentsék. így alakult ki a kép: Mány Erzsébet és Farkas Mihály okozta a bajt, ha ők nem lázítanak, nem történik semmi. A statárium köztudottsága kérdéses volt, de a vallomást tevő rendőrök, katonák, hivatalos emberek szerint mindenki tudott róla... A rendőrök és a határőrök felelősségéről, arról, hogy fegyverrel a kezükben semmit sem tettek a heveskedő fiatalok lecsillapítására, szó sem esett. Kertész főtörzsőrmester orra előtt vitték el a fegyvereket, de semmit sem tett, meg volt ijedve, mivel a tömegben egyesek állítólag emlegették a felakasztását. .. Csizmadia őrvezetőt beküldték Gyulára a parancsnokért, de ő be sem mert menni a városba, mert ott lövöldözés volt... Egyértelmű, hogy a bírósági tárgyalást megelőző ügyészi meghallgatásokon eleve a súlyos vádat alátámasztó vallomásokat rögzítettek, bizonyára a vallomást tevőket „meggyőző"körülmények közepette. A bírósági tárgyaláson a vallomások esetenként eltértek az ügyészségi vallomásoktól, ilyenkor azonban az ügyész azonnal és erőszakosan korrigáltatott. Számos kérdés megoldatlan maradt. így tisztázatlan a „Bubi" szerepe és személye, és az is, hogy jártak-e gyulai diákok Mány Erzsébetek előtt teherautóval Váriban fegyverért vagy sem... Az ügyészt és a bírót csak a vád alátámasztása érdekelte, az ügy egészének feltárása nem. A 14 éves Mány Mária nővére elleni tanúvallomásra kényszerítése, a szájába adott vádak már egyenesen ízléstelenek és embertelenek voltak. Mány Erzsébet értelmes, világosan érvelő fiatal lány volt. Anya nélkül nőtt fel,