Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

A csoportból többen mondták, hogy Gyulán harcok vannak, lövöldözéssel, sebesültek és halottak is vannak. Azt nem mondták, hogy ki harcol ki ellen. Ez a csoport nem távozott erre el, úgy nézett ki, mintha gyülekezésre várnának. Mivel az őrsön összesen hárman voltunk, én, Kertész törm. és az ügyeletes, erőszakkal semmit nem tudtunk csinálni. Az idő így telt el kb. 9 óráig, amikorra az őrs elé már nagy tömeg gyülekezett. Ennek létszáma l

A 9 óra, 9 óra felé már 200 fős lehetett. [...] [...] A benyomuló tömegben bent volt Mány Erzsébet is. Én magam is beszélgettem vele, hogy megtudjam a nevét, mert úgy nézett ki, hogy a tömegben ő csinálja a zajt és a felhajtást, ez azonban nem sikerült, nem árulta el a nevét. A beszélgetés során intelligens benyomást keltett. A beszélgetés során azt mondta, hogy a fegyver azért kell nekik, mert a fiatalságot akarják megvédeni. Míg Mány Erzsébettel beszélgettünk, addig a hátsó udvari részen egy 30-40 fős tömeg benyomult. Majd a hátulsó épület felől nagy zuhogás és ütés-verés hallatszott. Ott volt az őrszobának a fegyverraktára. Az ajtó, ha jól emlékszem „Futó"-lakattal is be volt zárva. Később, amikor a rend helyreállt, megnéztem az ajtót és megállapítottam, hogy a lakat le volt verve, az ajtó be volt törve és a feszítése valami szúrószerszámmal történhetett. Másnap reggel egy múlt rendszerbeli csendőrszuronyt találtunk ott. Ez nem az őrsön volt, ezt a támadók hagyhatták ott. Nekem más személyi fegyverem, mint egy pisztoly, nem volt, ez csőre is volt töltve, hogyha személyemet éri támadás, védekezek. Fegyverraktárig nem tudtam eljutni, mert a tömeg attól engem elzárt. [...] [...] Mikor a tömeg elment, a nyilvántartásból megállapítottam, hogy a következő fegyvereket vitték ki: 2 golyószóró, 8 db géppisztoly, 2 rakétapisztoly, 2 pisztoly és 4 db puska, ha jói emlékszem. Mindegyikhez volt lőszer, de hogy mennyi, azt nem tudom. A szóban forgó fegyverek között volt gyakorlófegyver is, pl. azt hiszem 2 fegyver volt, aminek a csöve meg volt fúrva, harcászatra nem volt alkalmas. A többi fegyver viszont hadi használhatóságú volt. [...] [...] Kertész István f. tőrm. (0160.) 42 éves vagyok, nős, anyám Nyíri Rozália, apám: István, gyulavári lakos vagyok, érdektelen tanú a törvényes figyelmeztetés után előadja: Október 23-tól kezdve, a községben különösebb kilengések nem voltak. A mostani esetet kivéve viszonylag békés viszonyok voltak. December 17-én 6 óra tájban 8-10 fős fiatalemberből [így] álló csoport bejött az őrsre és érdeklődtek, hogy mi van Gyulán, mert úgy hallották, hogy ott a karhatalom lövöldöz. Ezek nem a vádlottak voltak, hanem Szentesi István, Pudella Lajos és más személyek. Rövid idő múlva elmentek. Ezek fegyvert nem kértek, nem is láttam náluk fegyvert. De a hangulatuk azért izgatott volt, mert nem tudták, hogy mi van Gyulán. Ezután Gyula felől ismét hallatszottak lövések. Eközben a tömeg gyűlt az őrs előtt, mely főként fiatalokból állt. Akkor már kb. 40 fős lehetett a tömeg és kezdtek olyan hangok hallatszani, hogy a fegyvert az őrstől vegyék fel és menjenek Gyulára segíteni a fiataloknak. Mert megtámadták Gyulát, lövik a munkásokat, mellettük is volt sebesült stb. Név szerint nem tudom, hogy ezt ki terjesztette. Ez, ha jól emlékszem, férfi volt.