Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

mondja, hogy ő a jelenlegi helyzetről beszélt, nem beszélt azokról, akik eltávoztak, vagy el lettek bocsátva. Ellenforradalmi tevékenységüket azért nem mondta el, mert azokról úgyis tudnak a községi vezetők. A bukások száma az elmúlt évihez viszonyítva csökkent. Vincze Gyula elvtárs hozzászólására válaszolva az a véleménye, hogy azok inkább gyulai dolgok, és ő a Gyula város dolgaival nem foglalkozik. Véleménye szerint, hogy a pedagógusok esetleg meginogtak, annak több oka volt, mert hisz az elmúlt évek során minden népszerűtlen feladat elvégzésére a pedagógusokat jelölték ki. Hittan lemorzsálódás alatt azt értjük, hogy a hittanra beiratkozott tanulókat és szüleiket meggyőzik, hogy vonják vissza a jelentkezést. Hogy az úttörőmunka gyenge volt, az részben annak következménye, hogy a nevelők teljesen magukra maradtak, nem volt, aki irányítsa őket. Elismeri, hogy Lőkösháza Község Tanácsa V B. foglalkozott a tanulmányi eredményekkel, annak köszönhető az, hogy még nem rosszabb a tanulmányi átlag. Elek községben valóban nem volt tanítás hosszabb ideig, de ez a járvány miatt volt. Tény az, hogy Vigh kartárs követett el hibát az ellenforradalom idején, de azóta megváltozott és kifogástalan munkát végez. Hallott róla, hogy a nyaraltatás körül vita volt, de Vigh kartárs azért akarta elvinni az ellenforradalmár gyermekét, mert jó úttörőmunkát végzett. A bukások számát nem tartja magasnak. Tény az, hogy a bukottak parasztgyermekek, ez azért van, mert a gyermekek szülei nem tudják segíteni, és a gyermekeknek nem adnak időt a tanulásra. Viszik a gyermekeket is dolgozni. Elismeri, hogy hibázott, hogy Szabadkígyós Község Tanácsa V B.-vel nem beszélte meg az igazgató beállítását. Tisztázat, a tanácsülésijkv. részlete; a jegyzőkönyvet négyen írták alá. —BéML Gyulai J. Tan.jkv. 1957. A tárgyban hozott határozatok az iskolai mulasztások meggátolását, a tanulók késő esti utcai stb. kaszálásának tiltását és az iskolák nyári felújítási munkáinak gyorsítását célozták (uo.). 1 Seres ügyéhez 1. 248/3. sz. dokumentum. 2 A december 6-i tüntetéseknek semmi közük nem volt Horthy névnapjához, véletlen egybeesésről volt szó. 3 Kevés esetről tudunk a megyében, mely szerint kommunisták élete forgott volna komoly veszélyben december 6-án, és az azt követő, forradalmi fellendülést hozó napokban. Fizikai bántalmazások történtek Battonyán, Dobozon, Geszten pl., de ez nem volt általánosítható és jellemző.