Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

A bíróság vádlott kihallgatását egyelőre befejezettnek nyilvánítja és őt észrevételezési jogára figyelmezteti. II. ifj. Horváth András részletes meghallgatása során lényegében az alábbiak szerint nyilatkozik: A vádat megértettem, nem érzem magam bűnösnek, éspedig azért nem, mert nem vettem részt olyan cselekményekben, amely a törvénybe ütköző lenne [így]. Személyi viszonyaira történő bővebb meghallgatása során előadja, hogy apjának a felszabadulást megelőzően, illetve 1948-ig egy fűszer- és egy korcsma üzlete volt.

3 Vádlott az iskolái elvégzése után hentestanuló lett, majd később, a nősülése után átvette apja fűszerüzletének vezetését. Az üzlet államosítása után árurejtegetés bűntette miatt 1951-ben őt 7 évi, apját pedig 8 évi börtönbüntetésre ítélték. A kiszabadulását követően a gyulai háztartási boltban helyezkedett el, később a járási földműves-szövetkezethez került, innen racionalizálás folytán átkerült a kelet-békés megyei népbolthoz, majd közbiztonsági őrizetbe került, mikor is onnan szabadulva bányásznak ment és jelenleg is bányászként dolgozik a Várpalotai Szénbányászati Trösztnél. Szüleinek az üzleteken kívül volt egy házuk és 5 kat. hold földjük. Az ellenforradalmi események első napjaiban Gyulán, a munkahelyemen, a háztartási boltban dolgoztam. Itt néztem végig az első tüntetést, majd később a Gyulaváriból együttesen bevonult tüntetőkhöz csatlakoztam, részt vettem a gyulai nagygyűlésen, ahol Nádházi János beszélt. A gyulavári tüntetők ekkor javaslatot tettek arra, hogy engem is válasszanak be a forradalmi bizottságba, majd Nádházi javaslatot tett arra vonatkozóan, hogyan kell Gyulaváriban a forradalmi tanácsot megválasztani. Ez alkalommal történt az a sajnálatos eset, hogy a felvonulás során apám Szilágyi Istvánt megütötte. Engem ez a dolog bántott, és amikor visszaérkeztünk a községbe, ott, a szobor előtt rögtönzött gyűlésen mindjárt szólásra is emelkedtem és mondottam, hogy „én a megbékélést keresem, bocsássanak meg mindenkinek, és ha valakinek sérelme van, azt törvényes formában kell elintézni". Még aznap este Gyulaváriban forradalmi bizottság választásra került sor, engem is megválasztottak. E nap a megválasztottak a tanácsházán ülést is tartottak és megválasztották Petrást elnöknek. I. r. vádlott ekkor még nem volt sehol, mivel nem volt jelen ekkor a teljes tagság, így másnap, 29-én új választásra került sor, amikor is a tagok egyhangúlag I. r. vádlottat választották meg elnöknek. Ekkor engem is beválasztottak a járás felé. Én nem küldtem el egy tanácsi dolgozót sem, és nem tudom, hogy mi volt az oka annak, hogy Szilágyi, Kubicza és Rozek másnap mégsem jöttek be dolgozni. Nem hallottam azt, hogy ezeket a személyeket valaki is elküldte volna. Távolmaradásuknak talán az volt az oka, hogy nem voltak népszerűek s a haragosaiktól való félelmükben távol maradtak a munkahelyüktől. Később, november 9-én arról volt szó, hogy ez a három személy bejön dolgozni, de ekkor sem jelentek meg. Részt vettem az október 28-án vagy 29-én megtartott párttaggyűlésen,