Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

tésre, mint fő-, valamint mellékbüntetésül 600 (hatszáz) forint értékű vagyona elkobzására és 2 (kettő) évre egyes jogainak gyakorlásától eltiltásra, Dr. Hernádi Lajos II. r. vádlottat 1 (egy) évi börtönbüntetésre, mint fő-, valamint mellékbüntetésül 600 (hatszáz) forint értékű vagyona elkobzására és 2 (kettő) évre egyes jogainak gyakorlásától eltiltásra ítéli. A megyei bíróság Gyepes Pál I. r. vádlott által 1957. február 26. napjától 1957. június 20. napjáig közbiztonsági őrizetben és ettől az időtől kezdve előze­tes letartóztatásban töltött időt, valamint dr. Hernádi Lajos II. r. vádlott által 1957. február 7. napjától 1957. június 20. napjáig közbiztonsági őrizetben és ettől az időtől kezdve a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a kisza­bott börtönbüntetéseikbe teljes egészében beszámítja. Kötelezi a megyei bíróság vádlottakat, hogy az eddig felmerült 36 Ft és az ezután esetleg felmerülő bűnügyi költséget az állam részére egyetemlegesen té­rítsék meg. Indokolás: A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a követ­kező tényállást állapította meg. Gyepes Pál I. r. vádlott kisiparoscsaládból származik. Édesapja vagyonta­lan, önálló kőművesmester volt. Vádlott a 4 polgári iskola elvégzése után a bu­dapesti Acél- és Fémárugyár alkalmazásába került, mint lakatos, majd egy év eltelte után a MA\ÄG-hoz került, ahol mint anyagkezelő dolgozott. 1954. év­ben a Belügyminisztériumban kapott alkalmazást, honnét 1955 októberében leszerelték. 1956. április hónapban mint lakatos került a gyulai gazdasági vasút­hoz és itt dolgozott a jelen ügyben történt letartóztatásáig. Dr. Hernádi Lajos II. r. vádlott munkáscsaládból zármazik. Apja vagyon­talan MA'Vpályamunkás volt. Vádlott a tudományegyetem elvégzése után előbb Orosházán, majd Kisvárdán, mint gimnáziumi tanár működött. 1949. évtől kezdve áll a gyulai román nyelvű általános gimnázium alkalmazásában, mint gimnáziumi tanár. A jelen bűnügye miatt működésétől felfüggesztették. [...] [...] Az ellenforradalmi elemek 1956. október 27. napján gyűlést rendez­tek, melyre valamennyi vállalattól és üzemtől egy küldöttet hívtak meg az ún. „forradalmi tanács" megválasztása céljából. Ilyen módon került I. r. Gyepes Pál vádlott erre a gyűlésre, mint a gyulai gazdasági vasút küldötte. E gyűlés mindad­dig mérsékelt hangulatú volt, míg a vádlott más felszólalás után maga is szólás­ra nem emelkedett. Mivel éppen a követelési pontok összeállítását tárgyalták, vádlott azzal kezdte beszédét, hogy „honfitársak, azt is vegyük be követelése­inkbe, hogy Mindszenti [így] hercegprímást azonnal engedjék szabadon". Majd

Next

/
Oldalképek
Tartalom