Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

lomások alapján vádiratát BHÖ 2. pont b) alpontjára minősítette. A vádiratban azon vádponttól, amellyel vádlottat azzal vádolta, hogy kezdeményezője volt a gazdaságban a vezető beosztottak leváltásában, továbbmenve, a pártszervezet feloszlatásában való részvételben, és a december 6-iki tüntetés megszervezésében [így], elállott. A bíróság a vádlottat a rendelkező részben megjelölt bűncselekmény miatt a BHÖ 2. pont b) alpontjába felvett, egy rendbeli folytatólagosan [így] elkövetett népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntette miatt mondotta ki bűnösnek. [...] [...] Abaházi Gáborné s. k. K. Nagy Istvánné s. k. Kalmár Gyula s. k. ülnök vb-tanácsvezető ülnök Tisztázat, eredeti és s. k. aláírásokkal. - BéML - B. 251/1958. Az iromány rengeteg elütéssel, sok helyesírási hibával készült; akkoriban a bírák azt a fáradságot sem vették, hogy belejavítsanak a szövegbe. Ez általános jelenség volt, de a fenti szöveg az átlag alatti. A hibák zömét javítottam. A Máday elleni vádaskodást, hecckampányt a Békés Megyei Népújság kezdte, röviddel Máday őrizetbe vétele után („ Több mint egymillió forint kár"- 1957. február 10.). A cikk szerint Máday különítményt szervezett, mellyel Csabán akarta megtámadni a szovjeteket, kommunisták meggyilkolására bujtogatott s a gazdaságban 1,2 millió forintos kárt okozott, szándékosan, mondván: „rohadjon meg minden, csak a forradalom győzzön ". A bíróság - az uralkodó körülményeket figyelembe véve - korrekt ítéletet hozott, a sok összevissza, kusza, ellentmondó, rosszindulatból táplálkozó, a rendőrségi vallatásnak megfelelni, a vádlottat súlyosan bemártani akaró vallomásokat jórészt figyelmen kívül hagyta s lényegében annyi idejű börtönt szabott ki, amennyit Máday már amúgy is letöltött előzetesben és közbiztonsági őrizetben. A vád tanúi közül aljasságban kiemelkedett Fazekas János, aki szerint pl. Máday a Gyulán alakuló páncélos hadosztályhoz akart menni (!?), ő volt a fő szorgalmazója a gazdaság vezetői leváltásának, s mindent megtett az MDP felszámolására (bírósági vallomása, 1958. március 17. - uo.). Szilágyi Imre is Mádayt vádolta az elbocsátások miatt („ő állította össze a névsort") - és a nemzetőrségbe is (szerinte) ő küldött be 6 embert. Máday kérdésére viszont kénytelen volt elismerni, hogy amikor őt leváltották, a helyébe kommunista egyén került, aki azóta is párttag... (Vallomása - uo., 1958. március 19.) Hegyesi László - igaz állítást alig téve - a leváltások kapcsán azt mondta, hogy Morár György üb-elnököt még fizikai állományba sem engedték dolgozni. A sztrájkok fő szervezőjeként is Mádayt nevezte meg. Morár György - leváltott üb-elnök - hamisan valló társait is túlszárnyalta: Mádayt folytonos antikommunista uszítással vádolta; határozottan állította, hogy Máday fegyveres alakulatot akart szervezni Gyulán és azzal Budapestnek, a forradalmároknak segíteni... Életveszélyes vádjai a bíróság előtt nem álltak meg. A fő sztrájkszervezőnek is Mádayt nevezte meg, aki az MSZMP szervezését is minden