Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)
tos követelést állított össze. Nádházi beszéde után, Törzsök álltai összeállított pontok fellettek olvasva a már felizgatott tömegnek. Határozottan állítom, hogy a 24 pontos követelést kizárólag ő írta, ami párt és kormányellenesek voltak. 1 Amikor még a gyűlésnek vége sem lett, az üzemek, válalatok küldöttei feljöttek a városi tanács nagytermében, s amikor a gyűlés vége lett, megválasztottak egy 15 tagú forradalmi bizotságot, ez a bizotság Nádházi Jánost bízta meg ideglennesen a vezetéssel, engem pedig Nádházi hejetesének bíztak meg. Este lett, amikorra ez a bizotság megalakult. És este kb. 17- és 18 óra közötti időben, amikor még a megválasztott bizotsági tagok mind jelen voltunk, kb. 3-400 főből álló tömeg újra felvonult a tanács elé és a tömeg egyrésze feljött a tanácsháza nagytermében. S a fiatalok ez alkalommal fegyvert követeltek, s követelték azt, hogy Nádházi beszéljen; a fegyverekre való követelést a bizottság tagjai megtagadták, de Nádházi ekkor újra a tanács erkélyéről egy beszédet tartott, lényegében azt mondotta, amitt a délelőtti beszédében elmondott. Október 28.-án, délelőtti órákban összegyűlt a 15 tagú forradalmi bizotság, és ott megjelent a rendőrkapitányság képviseletében Tóth Gyula r. fhdgy., a Honvédségtől Bábel Mihály honv. főhdgy. Ok itt mind a ketten felajánlották, hogy a forradalmi bizotsággal együtt kívának dolgozni. Tóth Gyula r. főhdgy kérte azt, hogy a nemzetőrséget állítsuk fel, ami lényegében kibontakozóban volt. Ezután Nátor József kijelentete, hogy a rendőrségen már vannak emberek és ő ezzeknek az embereknek élvezi a bizalmát, s ő elválalja a nemzetőrség megszervezését. A rendőrségen Nátor és társai a forradalmi bizotság tudta nélkül foglalta el a helyét. Ezzek után bíztuk meg Nátort a nemzetőrség megszervezésével. Kihangsúlyoztuk azt, hogy Nátor köteles Tóth r. főhdgy. minden utasítását végre hajtani. Ezen a gyűléssen lett megbízva Radóczi András és Lőrincz János a rendőrség feletti felügyelettel. Ok lettek ezzenkívül összekötők a rendőrség és honvédség, valamint a forradalmi tanács között. Azzal a feladattal lettek megbízva, hogy bármilyen probléma felmerül, ők azt jelentik úgy a forradalmi bizotság fele, mint a parancsnokok fele, a forradalmi bizotság problémáit pedig közlik a honvédség, mint a rendőrség parancsnokával. Hejesbíteni akarom azt a kérdést, hogy ők a fegyveres erők felett felügyeletett nem gyakorolhattak. Csak az összekötő szerep betöltésével lettek megbízva. [...] [...] November 4-után, a pontos dátumra nem emlékszem, Enyedi G. Sándor, Kohári István, Vidó István, Lesinszki megkerestek benünket, hogy tárgyalni akarnak velünk azzal kapcsolatossan, hogy Enyedit vissza állítsák az eredeti funkciójában. És hogy gyula város érdekében dolgozzunk eggyütt. Mi ekkor mégis egyeztünk, én a magam részéről örömmel vettem tudomásul, hogy a még betegállományban lévő Enyedi átveszi a tanács vezetését. Ok felajánlották Nádházinak az elnökhelyetesi tisztséget, nekem pedig a titkári tisztséget. Ekkor azt mondottuk, hogy mi előbb ezt a kérdést megbeszéljük a forradalmi bizotsággal.