Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

dem. pártnak, és 1946-ban a párt vezetőségi iskolára küldött. Majd a hazajövetelem után az ifjúsági vezető funkciót kaptam meg. 1946 őszén a szoc. dem. párt járási titkára lettem. A két párt egyesülésekor engem jobboldali magatartásom miatt az MDP-be nem vettek át, amiről külön levélben értesített Marosán György elvtárs. így 1948-tól visszamentem továbbra szakmámban [így] és Gyulán, a Szabó Ktsz-ben dolgoztam 1956. okt. 26-ig. Kérdés: Részletezze, hogy hogyan került Ön kapcsolatba az ellenforradalmi bizottságba [így], és ott milyen tevékenységet fejtett ki! Felelet: 1956. okt. 27-én bementem a Szabó Ktsz-be, munkahelyemre. A beérkezésem után közölték velem, hogy tüntetés lesz, de én ezt már az utcán is hallottam. Kb. 8.30-kor indultunk el a ktsz-ből az ottani dolgozókkal, de ekkor már mindenütt tele volt az utca tüntetőkkel, majd egy kört csináltunk a Németváros felé, és úgy haladtunk a városi tanács elé. Útközben a Schneider ecetgyár előtt odajött hozzám M. Szabó András, aki ekkor közölte velem, hogy Hraskó Károly és dr. Csonka István megbeszélése alapján felkért, hogy menjek fel a városi tanácshoz, mivel nincs közöttük olyan ember, aki levezesse [így] a tüntetésen a beszédet. A felhívás után én M. Szabóval együtt felmentem a városi tanácshoz, ahol ekkor már jelen voltak az alábbiak: Törzsök Márton tanító, Hraskó Károly főkönyvelő, Radóczi András géplakatos, Lőrincz János kalaposmester, Japport Márton dr. ügyvéd, Sánta György fm., Nátor József horthysta fhdgy., Gyepes Pál a kisvasúttól. Az odaérkezésem után egy ideig beszélgettünk, majd én ott felvetettem, illetve felhívtam a jelenlévők figyelmét, hogy mindenki őrizze meg a nyugalmát, ezután a felszólalás után M. Szabó és Törzsök Márton felkért, hogy vezessem le a tüntetést és tartsak nekik egy beszédet. Én ezt elvállaltam. Ezután a városi tanács erkélyéről beszélgettem a tüntetőkhöz. Beszédem izgató tartalmú volt. Követeltem a szovjet csapatok kivonását, és a szabad választások megtartását. Hasonló követelést többet is hangoztattam, de ezekre már nem emlékszem vissza. Beszédem befejezése végén felkértem a tüntetőket, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, majd ezek után Törzsök Márton tanító egy 24 pontból álló követelést olvasott fel, amely kormány- és pártellenes volt. Követelésében az ávh. [így] feloszlatását, és különböző dolgokat követeltek, így a szovjet csapatok kivonását, aminek felolvasását a tüntetők nagy éljenzéssel fogadták. Majd ezután a tüntetés befejeződött. Ezek után a forradalmi bizottságban megállapodtunk abban, hogy délután ismét összejövünk és megalakítjuk a forradalmi bizottságot. Kérdés: Mikor jött össze az ellenforradalmi bizottság, és ott milyen döntéseket hoztak? Felelet: 1956. október 27-én du. a városi tanács nagytermében jöttünk össze, ahol ekkor minden üzemből voltak küldöttek, akikből megalakult a forradalmi bizottság 30 taggal. Ezen belül volt egy 15 tagú bizottság, aki az intézkedéseket foganatosította. Az alábbi személyekből tevődött össze: Nádházi János elnök, M. Szabó András helyettes, Radóczi András rendőrségi összekötő,