Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

azzal is tudok bizonyítani, hogy 1956. október 27-én, ő már ben volt a forr. tanács szervezésében és akkor már a városi tanács erkélyéről egy hatalmas beszédet tartott a városi tanács elé felvonuló kb. 5-6000. főből álló tömegnek. Ebben a beszédében nyíltan izgatott a Népi-Demokratikus társadalmi rendszer ellen. Több pontokból álló követeléseket állított össze az ő barátaival együtt, majd azt felolvasta a jellenlévő tömegnek. Ebben a követelési pontokban szerepelt a Szovjet csapatok azonnali kivonása magyarország területéről, az államvédelmi hatóság megszüntettése. Vilamint az ENSZ. csapatok bevonás magyarország területére. S ezzen kívül még különböző követelések.

1 Követeléseit a jellenlévő tömeggel megszavaztatta. Tudomásom van arról is, hogy ő szervezete és irányította Gyulán a sztrájkokat. A 48-órás sztrájkot is ő szervezte meg. Mind addig tevékenykedet az ellenforradalom oldalán gyulán, amíg őket a honvéd karhatalom szélyel nem verte. [...] [...] Kérdés: Mit tud ön Simonyi Imre ellenforradalmi tevékenységéről? Felelett: 1956. október 26.-án este Simonyi Imre már bekapcsolódott az ellenforradalmi tevékenységbe. Ezzen az estén elkezdte szervezni az ellenforradalmat, elment egy tömegett magával összeszedve, akik lehettek a kezdet kezdetén 3-400.-an, előbb bement a városi tanácshoz, a tömeg egyrésze kívül maradt, a nagyobb része pedig, amenyi befért, bement a tanácshoz. Ezzek nagy része mind kispolgárok voltak, olyan emberek, akik ellenségei a népi demokráciának. "Voltak közöttük igen nagy számmal kulákok is. O amikor felért a tanácsháza VB. elnöki szobályában, megfogta Szabó János VB. elnökhelyetest és követelte, hogy beszéljen a néphez. Az ő álltala bevezett tömeg a tanácsházán a vörös csillagokat leverte, a kultúr termekben lévő vörös drapériát leszagatták, amikor itt végeztek, újra a tömeg élére ált, de mielőtt eltávoztak volna, azt mondotta, hogy még vissza jövünk. Utána vezte a tömeget a járási Párt-bizotság elé, és ott leverték az MDP. jelzésű márvány táblát és kidobták az utca közepére. Utánna elveztte a tömeget a harisnyagyárban, s ott is követelte, hogy a tömeg vonuljon velük. És amikor csatlakozott innen is a tömeg hozzájuk, mentek a városi pártbizotsághoz, onnan pedig vezette a tömeget a Szovjet Hősi Emlékműhöz. Amikor oda értek, ott egy izgató jellegű beszédet tartott. Azt, hogy miket mondót, arra pontosan nem emlékszem, de az hogy izgató jellegű volt, az biztos, mert a Szovjet hősi emlékműről ledöntötték az ő beszéde után a csilagott, előkeríttettek egy vontatott, egy fiatal gyereket pedig felküldtek az emlékmű tettejére, aki az ő csoportja álltai szerzett drót kötelet felakasztotta a csillag tetejére és így huzaták le az emlékműről a csilagott. Ez a gyerek Tokai Béla volt. Tudomássom van arról, Simonyi Imre ugyan nem volt tagja a forr. tanácsnak, de oda rendszerresen bejárt, és szoros kapcsolatba volt Nádházi Jánossal és a többi társaival. O a gyulai hírlap főszerkesztője lett. És a gyulai hírlapon keresztül hirdette Nádházi és társai álláspontját. Rendszeressen uszított ezzen a lapon keresztül a Munkáshatalom ellen. Ezzen kívül ők jelenttették meg a Simonyi irányításával és közreműködésével valamenyi röpcédula anyagott. Többek között valamenyi követelési pontok röpcédula formályában is megje-