Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

fényképeket, zászlókat, a párttagság-nyilvántartó kartonokat, könyveket, drapériákat. Erdődi Miklós követelte Kovács Lajos elvtárstól, hogy adja elő a „káder-lapokat", arra gondolva, hogy a község minden dolgozójáról megvan a priuszlap, mikor Kovács elvtárs ezeket nem tudta előadni, arra kényszerítették, hogy menjen ki a tanácsháza elé és gyújtsa meg a kihordott tárgyakat. Eközben különböző kiabálások hangzottak el: „Letűnt a kommunisták csillaga", „Vége a kommunizmusnak", „Dobjuk a tűzre Kovácsot", „Intézzük el a kommunistákat". Kovács elvtárs a tömeg fenyegető magatartása miatt kénytelen volt meggyújtani a kihordott tárgyakat. Ezután Petrás János felállt a pártház ablakába és kérte a tömeget, hogy menjenek ki a Felszabadítók Hagyatéka Tsz-be és oszlassák fel azt. Meghallotta a tanácsházán ezeket a hangokat Lengyel Imre és kiment a tömeg közé, megnyugvásra kérte az ott lévő dolgozókat, kik belátták helytelen megnyilvánulásukat, széjjeloszlottak és hazamentek. December 10-én a vb függetlenített tagjai a kormányfelhívásra munkára jelentkeztek, azonban Petrás János forradalmi bizottsági tag közölte velük, hogy munkájukra nincs szükség. Az ellenforradalmi események hatására feloszlott az Új Elet, Dózsa, Viharsarok Tsz és az Új Barázda I. típusú Tszcs. A forradalmi bizottság megszervezte a népőrséget, tagjai között volt található Gál József többszörösen büntetett egyén, valamint 14-17 éves fiatalkorú gyermekek, kik állandóan felügyelet alatt tartották a vb-elnök és pártbizottsági titkár lakását. A népőrség tagja volt Demeter Lajos dénesmajori lakos is, ki züllött, erkölcstelen élete miatt közutálatnak örvend községünkben. Ugyancsak a népőrség tagja volt Zsótér Mátyás újvári lakos, ki ugyancsak züllött, iszákos, erkölcstelen életet élt, ez is részegen járkált a községben puskával a vállán.

2 A pártszervezet ezekben az időkben illegalitásba kényszerült, állandó ellenőrzés alatt tartatták a párt tagjait, vezetőit és azok minden lépéséről tájékoztatták a forradalmi bizottságot. Gyulán a karhatalmi egység 1956. dec. 17-én átvette az akkori, kétes elemekkel feltöltött rendőrségtől a járási rendőrkapitányságot. A karhatalmi egység riasztó lövéseinek hatására Gyulán dolgozó gyulavári lakosok hazajövet azt híresztelték, hogy a karhatalmisták a tömeg közé lőttek, sok a halott és sebesült, szedik össze a fiatalokat. Ekkor este Gyuláról több fiatal jött ki azzal a szándákkal, hogy lefegyverzik a helyi határőrséget, fegyvereket szereznek és megtámadják Gyulán a karhatalmi egységet. Este 6 óra körül a községben a legnagyobb idegesség volt tapasztalható, az utcákon csoportokba verődve tömegesen álltak az emberek. Főleg fiatalokat lehetett az utcákon látni. Ekkor jött Gyuláról Mány Erzsébet és Farkas Mihály több társával együtt. Az utcákon a csorportokban lévő fiatalok között különböző rémhíreket mondottak a gyulai eseményekről, teljesen felcsigázták a hangulatot. 15-20 fiatallal együtt az őrshöz mentek és követelték az őrsön lévő két katonától, hogy adják ki a fegyvereket. Lassan a tömeg 80-100 főre szaporodott össze. Mány Erzsébet - különböző bűncselekmény miatt többszörösen büntetve volt - szidalmazta a katonákat, a tömeget biztatta, hogy üssék le a katonákat. Erre a tömeg Mány Erzsébet vezetésével