Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)
an csupán olyan kijelentést tett, hogy sikerült a lányával összeköttetést teremtenie és örül, hogy azt magyarnak nevelte. Tekintettel arra, hogy a vádlott előadásán kívül dr. Csiki Sándor és más tanúk is bizonyították azt, hogy K. Nagy István és Szabó Lajos tanúk hosszabb idő óta haragos viszonyban állanak vádlottal, így a kihallgatott tanúk többségének tagadó vallomásával szemben a tanúk vallomását idevonatkozóan hitelt érdemlően elfogadni nem tudta. Ugyancsak K. Nagy István és Szabó Lajos tanúk állították vallomásukban azt, hogy a vádlott szervezte meg a kórházi dolgozók december 6-i tüntető felvonulást. Eltekintve attól, hogy a vádlott a felvonulás megszervezésére fizikailag is képtelen volt, miután éppen ebben az időben volt a megyei központi munkástanács gyűlésén, dr. Gombos Imre és Kárpáti György tanúk vallomása megfelelően bizonyítja, hogy a vádlottnak az említett tüntető felvonulás megszervezésében semmi szerepe nem volt. E felvonulásban való részvételre Kárpáti György tanú vallomása szerint a békéscsabai forgácsoló üzem munkástanácsa hívta fel a városi kórház munkástanácsát, éspedig személy szerint Kárpáti Györgyöt, aki maga rendezte meg azt a kórházi dolgozók között. Szabó Lajos tanú vallomása szerint vádlott 1956 novemberében a kórházi dolgozók előtt egy alkalommal, mikor az abordusz-rendeletet [így] vitatták, olyan kijelentést tett, hogy „ne támogassátok ezt a rendszert, mert ez ménetekben öli meg a magzatot". 1 A megyei bíróság Szabó Lajos tanúnak ezt a vallomását nem fogadta el, mert több tanú vallotta, hogy a vádlott az említett alkalommal ugyan ki volt kelve magából a rendelet ellen, és az orvosok közül is valamennyien erősen bírálták a kormánynak ezt a rendeletét, azonban ez alkalommal olyan kijelentést nem tett, hogy „ne támogassátok ezt a rendszert, mert az méhetekben öli meg a magzatot". A megyei bíróság a fentiekre tekintettel csak a tényállásban megállapítottakat tartotta megnyugtató módon bizonyítotmak, ezért a vádlott bűnösségi körét is csak erre szűkítette le. A megyei bíróság ítélete a felhívott törvényhelyeken kívül a Btá. 54. § 1. bekezdésén, valamint a Bp. 244. §-án alapszik. Erdős Károlyné Horváth Lajos Szilágyi Mihály ülnök mb. bíró, a tanács elnöke ülnök helyett Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal. - BéML - B. 21611957. Az irat végén gépírással: „Ez az ítélet jogerős és a fel nem függesztett részeiben végrehajtható. Gyula, 1959. március 14-én. Horváth Lajos mb. tanácsvezető". [Eredeti, s. k. aláírás.] A bíróság egy kiváló, megbecsült orvosnőt ítélt el, akinek minden „bűne" az volt, hogy a békéscsabai központi munkástanács ülésén elhangzottakat pontosan ismertette (megbízása szerint) a kórház dolgozói előtt. A vele szemben súlyosan elfogult