Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

lottak nem voltak - ez igaz. De szélsőséges elemek bőven akadtak itt is, és ezeknek a befolyása napról napra erősödött. Ezek szerveztek fegyveres alakulatot, ezekből állott a Nátor-féle „különítmény". A józanabbakat pillanatok alatt elsöpörték volna. A november 23-án a kis tanácsteremben megtartott gyűlés [elírás, október 29-30. lehet a valós dátum] is világosan megmutatta, hogy a vezetés már az ő kezükben [így] csúszott át. Ezen a gyűlésen a szélsőségesek akarata érvényesült. A végső cél itt is a restauráció volt. Mi szocializmust akarunk hangoztatták. De arról nem beszéltek, hogy van „nemzeti szocializmus" is, és magyarul fasizmus. Kimondták a tanács és a vb feloszlását.

8 November 7-én tárgyalásokat kezdünk velük, hogy a vb-t valamilyen formában visszaállítsuk, hogy ezen keresztül fékező hatást fejthessünk ki rájuk. E cél érdekében lett Nádháziból átmenetileg elnökhelyettes. A megyei tanács jóváhagyásával, kooptálás útján Krasznahorkai György vb-titkár lett, aki komoly közigazgatási gyakorlattal is rendelkezik. így a vb függetlenítettjei közé 2 párttag került, mivel az elnöki funkciót én töltöttem be. Amikor a fegyveres ellenforradalmi erőket a Szovjetunió szétverte, új harci módszerrel próbálkoztak. Ez a nyugtalanságkeltés és gazdasági anachiában [így] való beiehajszolás volt. A hatalomátvételre pedig a központi munkástanácsot agyalták ki. Egy darabig Gyulán is kettős hatalom volt. A parasztság nem kapcsolódott bele az eseményekbe, józanul viselkedett, bár paraszttanácsok megalakítását köztük is szorgalmazták. Utolsó fellángolásuk a decemberi 2 napos sztrájk és az utca terrorizálása volt, ez megmutatta igazi arcukat. Ma is arra törekednek, hogy a bizalmatlanság légkörét fenttartsák. Az nem érdekelte őket, hogy milyen anyagi károkat okoztak, csak néhány példa: tanácsi vállalatainknál 2 200 000 Ft a kár a termeléskiesés és az összkomfortos sztrájk

9 miatt. A harisnyagyárban az utolsó negyedévben csak bérre másfél millió forint ment el, a termeléskiesés értéke pedig közel 7 000 000 Ft. El lehet képzelni, hogy országosan milyenek az arányok. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az adófizetés is elmaradt. Nem csoda, hogy az inflációs veszély fennáll. [...] [...] Továbbiakban rátér arra [Balázs Ferenc], hogy az októberi események milyen hatást váltottak ki a Cipész Ktsz-ben. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós és gróf Teleki Pál arcképét helyezték el a kapu alá az ellenforradalmi elemek, ez kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy restaurációra törekedtek. Vidó István tanácstag egyetért a beszámolókban elhangzottakkal. Az 1954. évi tanácsválasztáskor munkásembereket választottak meg tanácstagoknak, akik a munkásság érdekeit képviselték. Az ellenforradalom ideje alatt létrejött ún. „forradalmi bizottság"-ba négy ügyvéd és egy'fassiszta [így] tiszt került be, ami nem véletlen jelenség volt: ha uralomra jutottak volna véglegesen, nem képviselték volna a munkásosztály érdekeit. Tanácstagságunk eddigi munkája azt bizonyítja, hogy a nép érdekében cselekedett. Azok a tanácstagok, akik eddig nem tevékenykedtek, ne éljenek vissza a beléjük helyezett bizalommal, és mutassák meg, hogy méltók a tanácstagságra. [...] Tisztázat. - BéML Gyula tü. jkv. 1957. március 11. (részlet). A 28 oldalas