Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)
hogy magam mentesítsem, hiszen olyan tényeket is felhoztam, amik az ellenem készült jelentésben nem szerepelnek. Nem is azért, hogy állásomat megtartsam, habár tízévi szolgálat után, és mert nagyon szeretem hivatásomat, ez nem közömbös, hanem azért, mert elkövetett hibáimmal együtt tisztán akarok mindig a párt előtt állni. Ezek tisztázására, most, amikor már ügyem befejeződött, amikor annak kimenetelére hatást gyakorolni nem tudok - tartottam az időt a legalkalmasabbnak. Az általam leírtak felelősségem teljes tudatában, kommunista őszinteséggel fedik a valóságot. Tóth Gyula r. fhdgy. Másolat, eredeti, s. k. aláírással. - BéML PA 1-9-21. Egy magát mentegető, gyengekezű rendőrtiszt másokat, a körülményeket okoló irománya ez. Ennek ellenére néhány igen figyelemre méltó adattal szolgál: pl. azzal, hogy a rendőrei átálltak a forradalomhoz, ő lényegében magára maradt s így került a rendőrség épülete, fegyverzete a nemzetőrökhöz (ez kétszer is megesett). Arról egyedül itt olvashatunk, hogy december 17-én a gyulai rendőrség körül tűzharc volt, s a tömegből is erősen lőttek volna. (A rendőrségi napi jelentésekben - III 120. - annyi áll, hogy a karhatalomra rálőttek.) Ezt más források nem támasztják alá, valószínűleg a rendőrség és a karhatalom ezzel indokolta a kemény fellépést (vö. Mány Erzsébet bírósági tárgyalása, illetve ítélete megfelelő részeivel: 3371L, 3. sz. dokumentum). Izgalmas az is, hogy Tóth szerint a megyei ügyészség is sztrájkolt - vagy legalábbis sztrájkra utalva nem vett át őrizeteseket. A december 6-án Gyulán megjelenő, majd a tömegtől megfutamodó szovjet tank túl regényes részletnek tűnik... Az ugyancsak Gyulán szervezkedő 25 főnyi karhatalmista csapatnak a tömegtüntetéskor történt szétfutását más forrás nem említi, de lehet jellegzetes is. Tóth december 6-i Békéscsabára meneküléséhez vö. Rendőrségi napi jelentés 11391. 1 A röplap, illetve hirdetmény: 328. sz. dokumentum. 2 Huzsvai ügyéhez: 86/7. sz. dokumentum. 3 Kohári István, Lipták Mihály. 4 Vidó István, Kohári István, Enyedi G. Sándor. 5 Tulkán Sándor hírhedt rendőrtiszt volt; a forradalom utáni perekben számos alkalommal ő volt a kihallgató tiszt. „Hírét" már jóval 1956. október 23. előtt megalapozta kíméletlenségével. 6 ÁVH-s tiszt, a forradalom alatt őrizetbe vették - vö.: 361/20. sz. dokumentum. 7 Az említett újságcikk: Gyulai Hírlap, 1956. november 1. -\&lóban közölték a megyei „Fehér Könyv" (Ellenforradalmi események Békés megyében. Gyula, 1957.) I. füzetében, az 5. oldalon. 8 A várban őrszolgálatot végző forradalmár fiatalok ügyéhez: 317. dokumentum, jegyzet. 9 A mezőkovácsházi, illetve battonyai idézett eseményekhez: 10-14., 255/1., 259., 482., 484., 487. sz. dokumentum. 10 Vö.: pl. dr.Títz agyba-főbe verésével: 341. sz. dokumentum. A túl kemény fellépést említi Mány Erzsébet bírósági jegyzőkönyve és ítélete is a megfelelő helyeken: 337/1., 3. sz. dokumentum.