Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Cementipari Vállalat Papp Ferenc főkönyvelő, aki jelenleg is mint igazgató minőségi munka­kört tölt be, 1956. október 23-ával olyan megnyilvánulása volt, amely valóságo­san a Magyar Népköztársaság megdöntésének jelszavát alkalmazta [így]. Cse­lekedete is ugyanerre folyt. Kijelentette a dolgozók előtt, hogy a mai nappal megszűnt a pártszervezet, nincs párt, és a pártszervezet irodáját pedig cement­raktárnak használjuk. Igyekezett megalakítani a forradalmi munkástanácsot csendőrökből és kulákokból, és az ott levő kommunistákat úgy kezelte, mint egy hazátlan bitangot [így]. Többször kijelentette, hogy nem ismeri el a Kádár­kormányt, s igyekezett gátolni minden munkát; mint forradalmi tanács elnöke volt [így], az ő szava döntő volt. Farkas Lajos elvtárssal beszélgetésem alkalmá­val ő is felhozta azt, hogy ővele is éppen úgy éreztette a hatását, mint forradalmi munkástanács elnöke, mint bármelyik kommunistával. Még máig is neki a sza­va dönt, mégpedig szítsa [így] a dolgozókat a rendszer ellen. Sőt, a jelenlegi Tarr Ferenc műszaki vezető, aki ott van, mint volt MDP-tag, még a párt felé sem mer jönni, mert fél tőlük, mert olyan magaviseletet tanúsítanak vele szemben. A munkástanács megalakulása utáni napon a párttitkárral személyesen kihívtuk egy másik szobába, mint volt párttagot, „megválasztott igazgatót", mint [a] munkástanács elnökét, 3 megkérdeztük, hogy mi a véleménye, nem volna-e szükséges a párttagokat összehívni, és a fennálló helyzetet megvitatni, egységes, párthoz hű irányelvet elfogadni. Erre ő azt válaszolta, hogy az a világ megszűnt, hogy üzemekben pártszervezet legyen, és nem is tartja és nem is javasolja még az ilyen irányú megmozdulásunkat sem. Rá két napra az emberek előtt kijelen­tette az üb-elnökkel együtt, aki szintén párttag volt, hogy ők bánják, hogy MDP­tagok voltak, és most már tudják, hogy az ő elvüket és elgondolásukat egyedül az SZDP képviselheti, melyet meg is fognak alakítani. Ennek a tevékenységük­nek nagyban megnyilvánult abban [így], hogy állandóan a Szabad Európa és az Amerika Hangját [így], olykor-olykor megfogták a Vatikán hangját [így]. Perjés János üb-elnök egyik rádióhallgatás közben, amikor a pápa megáldotta a Ma­gyarországon harcolók fegyvereit, azt a kijelentést használta, hogy nekünk nem áldás kell, hanem nyugati csapatok, mert áldásból már éppen elég érkezett. Megemlítendő tény az is, hogy Papp Ferenc főkönyvelő a Kádár-kor­mány felállása után azt a kijelentést tette, mikor engem kerestek, hogy az már nincs itt, az a világ elmúlt. Piszkos kommunistáknak nincs az üzemben helye. A vállalatnál, mivel nem teljesen zárt üzem, őszönként bizonyos létszám­csökkentés volt fizikai dolgozók részére. A vállalat más időben mindig áthelyez­te valamely vállalathoz a felesleges fizikai létszámot. November 26-án azonban ez nem így történt. Figyelmen kívül hagyva a szociális viszonyokat, a dolgozók munkaképességét, a vállalatnál eltöltött időket, hanem a klikk jóemberét meg­hagyva, [így.] Erre példa Ugor István és Istvánné, mindketten ott maradtak, egy családjuk van. Stir Ferenc családtalan. Szelei János családtalan. Mind szer­ződött munkások, tehát minden hónapban lejárt a munkaviszonyuk. Ellenben elküldtek kétcsaládost, nem egyet. Elküldtek olyan embert ötöt, akinek nem járt le a munkaviszonya, tehát felmondási illetménnyel megterhelte az állam

Next

/
Oldalképek
Tartalom