Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

VI. r. Horváth József fhdgy.-ot, (aki Szentetornyán, 1926. május 8-án született, Orosháza, Huba u. 1. szám [alatti lakos], nős Jamurik Erzsébettel, apja: József, anyja: Bertha Eszter, magyar állampolgár, vagyontalan, polgári foglalkozása földműves, iskolai végzettsége 6 elemi, büntetlen előéletű), VII. r. lajsz Zoltán törm.-t, (aki Aldebrőn 1926. július 10-én született, tódebrői lakos, nős Nagy Annával, két gyermeke van, apja: János, anyja: Krecz Mária, magyar állampolgár, vagyontalan, polgári foglalkozása földműves, 6 elemit végzett, büntetlen előéletű) vádolom mindhét terheltet külön-külön a BHÖ 360., 361. pont 1. bek. és 365. pont I. rendelkezésébe foglalt 2 rendbeli halált okozó súlyos testi sértés és háromrendbeli súlyos testi sértés bűntettével. [...] [...] Molnár László fhdgy. I. r. és Bálint Lajos r. alhdgy. II. r. terheltek jelenleg előzetes letartóztatásban vannak a békéscsabai megyei börtönben. Indítványozom az előzetes letartóztatás további fenntartását. Dr. Víg István szds. katonai ügyészség vezetője Tisztázat, eredeti, s. k. aláírással. - Ht. Lt. Szegedi Kat. Bír. - 168/1957. A katonai bírósági tárgyalás 1957. április 23-án volt, dr. Mátyás Miklós hadbíró őrnagy elnökletével. A jegyzőkönyvből (uo.) kiderül, hogy Molnár László 1956. november 21-től volt Orosházán járási karhatalmi parancsnok. Molnár elmondása szerint a február 20-i razziára azért került sor, mert egyes községekben akadályozták a pártszervezést, sőt egy igazoltatásnál két karhatalmistát állítólag leütöttek. Horváth bántalmazását először túlzottnak vélték, de társai meggyőzték arról, hogy a „Horváth-félék" nem kímélték volna, sőt legyilkolták volna őket. Ezután együttes erővel folytatták az ütlegelést. Nem akartuk agyonverni, „csak egy kicsit megnevelni" - mondta Molnár. Gerendáson a párttitkár adta meg a különítménynek a „nevelésre" szorulók névsorát. A vádlott verőemberek állították, hogy Horváth korábban azért állt eljárás alatt, mert egy karhatalmista kezét átlőtte, de bizonyíték híján elengedték. A helybeliek előtt, verés alatt viszont elismerte (!). Bondár János orosházi párttitkár tanúként előadta, hogy a vádlott karhatalmisták sokat segítettek a pártnak, jól szolgáltak. A párttagok véleményét közölte: nem kell a Horváth-félék ügyét felfújni, hiszen '56-ban a párttagokat halálra üldözték (!?)... Az orvos szakértő szerint Horváth halálát bőr alatti elvérzés okozta: fején, hátán, derekán seb sebet követett, köztük jó pár komoly repedés is volt. Hajdú esete teljesen hasonló volt. Az egyik védő szerint Békés megyében kellett a „kemény kéz". A másik szerint a vádlottak hibáztak, de „kesztyűs kézzel" nem lehetett az „ellenforradalom" ellen fellépni...