Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

polgárok életét, és vagyoni biztonságát fenyegette. A fejetlenség és zűrzavar állapotában [így] taszította az országot. Megbénította az életet hazánkban. Az ellenforradalmi erők meg akarták dönteni a Magyar Népköztársaság államát. A nemzetközi imperialista nagytőkétől függő és általa támogatott fasiszta, földesúri kapitalista államot akartak teremteni, és az imperialista erőkre támaszkodva háborús tűzfészekké akarták tenni hazánkat. Ilyen körülmények között a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány legfőbb feladata volt a Magyar Népköztársaság államrendjének, a szocialista forradalom vívmányainak a megvédése. Szét kellett zúzni az ellenforradalom fegyveres erejét, vissza kellett verni a politikai támadást és provokációt. Helyre kellett állítani a törvényes rendet, meg kellett teremteni a normális életet, a békés, alkotó munka feltételeit. A kormány ezt a rendkívül nehéz feladatát sikerrel oldotta meg. Az ellenforradalom fegyveres erőit néhány nap alatt megsemmisítette, a maradványait pedig szétverték. A kormány kérésére a szerződéses kötelezettség és a proletár nemzetköziség elve alapján nagy segítségünkre volt ebben a szovjet hadsereg, majd pedig az új magyar honvéd és rendőr karhatalmi erők fellépése, s a magyar dolgozók támogatása. [...] [...] A proletárdiktatúra a munkás-paraszt államban a munkásoknak és a parasztoknak szabadságot és demokráciát biztosít. Az ellenforradalmároknak, az imperialista ügynököknek, a Magyar Népköztársaság törvényes rendje és alapvető intézményei ellen támadó és uszító ellenieknek [így] azonban nincs, és nem is lehet része a szabadságban, még akkor sem, ha demokratikus jelszavakkal álcázzák is ellenforradalmi törekvéseiket. Ezeknek osztályrésze mindenkor a törvény legszigorúbb büntetése lessz [így]. Mindebből következik, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tevékenységében elsősorban a munkásosztályra, s általában a dolgozó tömegekre támaszkodik. [...] Ismertette továbbá az előadó, hogy a végrehajtó bizottság folyó hó 15-étől elnökhelyettes nélkül működik. Kovács István volt elnökhelyettesnek a járási tanács vb felmondott, mivel tanácstag nem volt, és így az elnökhelyettesi munkakört nem tölthette be tovább. Javaslatot tett tovább egy végrehajtó bizottsági tag visszahívására és egy végrehajtó bizottsági tag választására, s olyanra, aki az elnökhelyettesi funkciót el fogja vállalni. Javasolta Varga János vb-tag visszahívását, és helyette Nagy János tanácstagot végrehajtó bizottsági taggá való választását. [így.] Ismertette továbbá, hogy az ellenforradalom ideje alatt egyes tanácstagok is tevékenykedtek. A tevékenység kivizsgálása érdekében javasolta egy 5 tagú bizottságnak a megválasztását. A bizottságnak feladata lesz, hogy a tanácstagokat a törvény szerint vizsgálja ki, és a következő tanácsülésre ennek eredményéről jelentést tegyen. Bizottsági tagoknak javasolta Boros Mihály tanácstagot és mint a Hazafias Népfront elnökét, a bizottság elnökének, Silló Ferenc, Pajkó János, Kiss Ferenc, Almási Sándor tanácstagokat a bizottság tagjainak. [...] A tanácsülés 41 szavazattal, ellenszavazat nélkül a következő határozatot hozta. 1/1957. számú tanácshatározat A tanácsülés határozatban ki mondja [így], hogy egy 5 tagú ideiglenes