Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

tanács valamennyi dolgozóját - Keresztényi Dezső kivételével - ily módon eltá­volították. Az eltávolított személyek, egy kivételével, valamennyien párttagok voltak. Ezután a bizottság kiment a tanácsháza elé, és az ott várakozók előtt Glózik, aki a gyűlésről és a tanácskozásról a jegyzőkönyvet vezette, felolvasta az ellenforradalmi bizottság fenti tartalmú határozatát. Ezt követően a vádlott a tanácsháza udvarán találkozva Repa András vb­titkárral, közölte vele a leváltását, majd ugyanezt közölte Sonkoly Pál földmű­ves-szövetkezeti ügyvezetővel is. A leváltott tanácsi dolgozók egyébként hallották a gyűlésen történteket, és hogy az ellenforradalmi bizottság elhatározta leváltásukat, ezért minden to­vábbi közlés bevárása nélkül másnap munkahelyükre nem is mentek be. A köz­ségi tanács ügyeit továbbra Keresztényi Dezső intézte, aki szintén tagja volt az ellenforradalmi bizottságnak, és már a felszabadulás előtt is a községházán dol­gozott, az októberi idők előtt pedig a tanácsnál, mint pénzügyi előadó dolgo­zott. A vádlott pedig ellátta mindennapi postahivatali teendőit, majd amikor 1956. november 10-én a leváltott tanácsi dolgozók munkahelyeiken hivatali állásuk ismét való elfoglalása végett megjelentek, gyakorlatilag az ellenforradal­mi bizottságban továbbra nem tevékenykedett, és semmi olyan tevékenységet nem fejtett ki, amellyel a hivatalukba visszatért, törvényesen megválasztott, vagy kinevezett tanácsi dolgozók munkáját akadályozta volna. Csabacsüd községben a rendőri megbízott Kanczár Lajos rendőr törzsőr­mester volt. 1956. október utolsó napjaiban Dévaványáról több fegyveres sze­mély jelent meg a községben, és nevezett rendőr után érdeklődtek. 1956. októ­ber 29-én a tanácsházán tartott, lényegében a másnapi ellenforradalmi bizott­ságot megválasztó gyűlést előkészítő megbeszélésen felvetődött már a nemzet­őrség szervezése, és már ekkor jelentkeztek is erre a célra egyesek. Nevezett rendőr is tagja volt ennek az őrségnek, és az ő közreműködésével egyes szemé­lyeknél lévő vadászfegyvereket hoztak be. Amikor pedig ezt követően Kanczár Lajos a nemzetőrségbe jelentkezett személyeknek a fegyver kiosztását bevégez­te, és a helyiségben egyedül maradt, agyonlőtte magát. Másnap (október 30.) a „nemzeti bizottság" által létrehozott nemzetőr­ség tagjai céllövő (FÉG)- és vadászpuskákkal lettek felszerelve. A parancsnokuk Csicsely Pál volt csendőr lett, de rajta kívül még vagy két olyan személy is tagja volt, akik a felszabadulás előtt csendőri szolgálatot teljesítettek, de munkás embert nem is vettek be (Egri János tanú vallomása). Mivel a nemzetőrség fegyverrel való ellátottságát nem találták kielégítőnek, ezért a vádlott eljárt Békéscsabán a megyei, valamint Szarvason a járási ellenforradalmi tanácsnál is más fegyverek beszerzése végett, azonban eredménytelenül, mert más fegyvereket nem sike­rült beszerezniük. A nemzetőrség tagjai a községben őrszolgálatot teljesítettek. Olyan adat a tárgyaláson nem merült fel, mely szerint egyes személyek élete vagy vagyona ellen tevékenységet fejtettek volna ki. Ellenben a környező községekből két al­kalommal is idegen fegyveres személyek érkeztek a községbe, akik két párttagot

Next

/
Oldalképek
Tartalom