Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

tásának. Vita közben megjelent Molnár Bálint nyomdász, és felmutatta a tünte­tő felvonulás elhalasztását hirdető plakát kefelenyomatát. A plakát szövegezését többen kifogásolták, de állításuk szerint a plakát szövege túlzottan relatív [így] volt. Dr. Sághy [Sági?] István ügyvéd (elítélt) 5 ekkor elkérte a plakát kefelenyo­matát és a „népellenes, szélsőséges elemek" szöveg elé ceruzával [a] „Rákosi és Gerő" szöveget írta. Az így módosított plakátot Molnár Bálint visszavitte a nyom­dába és leállíttatta az eredeti szöveg nyomását, és elrendelte a módosított szöve­gű plakát nyomását. Az ellenőrző karhatalmi egység azonban, mikor minderről értesült, megjelent a nyomdában és leállíttatta a módosított szövegű plakát nyo­mását és összezúzatta. így az eredeti szövegezésű plakát került terjesztésre a következő nap hajnali óráiban. Egyes üzemi munkástanácsok nem vettek tudomást a néma tüntetés el­halasztásáról, hanem bejelentették a „nemzeti bizottmány"-nak, hogy ők már felkészültek, és meg is tartják a felvonulást. Ezt követően a „nemzeti bizott­mány" több tagja is megjelent a néma tüntetésen felvonulók között, hogy bizto­sítsák a felvonulás zavartalan lefojását [így]. A tüntető felvonulás során nem is történt semmi rendellenesség. 1956. évi december hó 10. napján a gyomai gimnázium diáksága követel­te a tanítás beszüntetését. Vádlott megjelent a gimnáziumba [így] és lebeszélte azokat a sztrájk megtartásáról. Szabó Ernő vádlott még ezen a napon több üzemi munkástanácsi vezető­vel gépkocsin megjelent Békéscsabán, hogy az ottani gimnáziumban érdeklőd­jön a tanítással kapcsolatosan. Visszafelé jövet vádlott a Békéscsaba-i [így] vas­útállomáson az ottani munkástanács egy tagjától 1 db, a 48 órás sztrájkot meg­hirdető röplapot kapott. Vádlott ezt megmutatta társainak is, kikkel együtt uta­zott visszafelé is. Gyomára érve vádlott a röplapot átadta a gyomai állami gaz­daság Muszkán nevű üzemi munkástanács elnökének azzal, hogy azt hozza tu­domására valamennyi üzemi munkástanácselnöknek. Muszkán ezt a röplapot még ezen a napon lesokszorosította és a délutáni órákban az állami gazdaság épületében megjelent munkástanácsi vezetők részére szétosztotta. Ennek kö­vetkeztében 1956. évi december hó 11. és 12. napjain általános sztrájk követke­zett be Gyoma területén. 6 1956. évi december hó 12. napján a Gyomai Járási Tanács vb-elnöke össze­hívta a „nemzeti bizottmány" tagjait, ahol a „nemzeti bizottmány" elnöke beje­lentette a „nemzeti bizottmány" feloszlását. A „nemzeti bizottmány" tagjai ezt tudomásul vették. A „nemzeti bizottmány" ezen az alapon végérvényesen befe­jezte működését és csupán csak a „nemzeti bizottmány" elnöke vett részt még egy ideig a vb munkájában. [...] [...] Mint ahogyan ez a tényállásban is kitűnik, vádlottnak az ellenforra­dalmi időszak alatt sokkal több pozitív magatartása volt, mint ami a terhére írható. Nem kétséges, hogy vádlott minden tőle telhetőt megtett annak érdeké­ben, hogy a tanács vezetőit az elbocsátástól megmentse, a termelőszövetkezete­ket összefogta, a rendet és nyugalmat igyekezett biztosítani, és mindent törvé­nyes keretek között kívánt megoldani, s erre igyekezett rávenni a „nemzeti bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom