Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

rendeletére (14/1968. IV24. MÉM sz. r. 4.§ [3]) utalva kérte Muszkán mentesítését a korábbi büntetése óta létező joghátrányok alól. A tiszagyendai párttitkár, a kenderesi tsz vezetése a legjobbakat írta Muszkán munkájáról, szorgalmas, képzett, jó vezető­nek és szakembernek írták le, aki szép eredményeket ért el a gazdaságokban. A kunhegyesi rendőrőrs viszont a törökszentmiklósi városi és járási rendőrkapitányság­hoz intézett jelentésében Muszkánt kiváló szakembernek, de politikailag megbízha­tatlannakjellemezte, utalva arra, hogy nevezett a törökszentmiklósi tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetője előtt 1968 nyarán kijelentette: most sem cselekedne más­ként, mint tette 1956-ban, az idő majd igazolja ezt. így a rendőrség Muszkán mente­sítését a társadalomra veszélyesnek minősítette. Az igazságügy-miniszter 1968. októ­ber 15-én jelezte a gyulai megyei bíróságnak: „...nem kíván kegyelmi előterjesztést tenni". Muszkán ítéletét és annak következményeit csak 1990. október 15-én semmi­sítette meg a gyulai megyei bíróság. (Uo.) 1 Nevezettek valóban nemzeti bizottsági tagok voltak Körösladányban. VÖ.: A szeghalmi járás „objektum dossziéja" -ÁBTL 3.1.5.-0-14873/220. 2 A Gyomai Nemzeti Újság 1956. október 31-i számában „Vetni! Vetni! Vetni!" - címmel jelent meg az írás, melyben a szerző a vetés és a jövő évi kenyér biztosítását emelte ki, hozzátéve, hogy a termés végre a parasztoké és nem névleges áron a begyűjtő szerveké lesz. Ugyanebben a cikkben volt szó arról is, hogy a gépállomások eddig nem sokat tettek az egyéni parasztokért, de ezután másként lesz, s kérte a parasztokat, hogy az őszi alá a szántást kiemelten végezzék. A másik cikk a november 3-i számban jelent meg „Traktorosok S.O.S." címmel. Jelezte, hogy a község 8000 kat. hold őszibúza-területéből csak 4000 van elvetve s ezért sietős összefogás­ra és munkára van szükség. 3 Az ENSZ november 4-én tűzte napirendre a magyar kérdést. Szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását követelte, ám nem volt a kezében semmi, a végrehajtást garantáló eszköz. A nemzetközi megfigyelők Magyarországra utazását pedig Kádárék ismételten visszauta­sították. - Romsics 402. 4 Egyetlen tanú, ráadásul a Kádár-korszak rendőrtisztje vallomása a bíróság számára cá­folhatatlan volt. Ehhez nem kell kommentár. 5 Ezt a Szabó Ferencet nevezte ugyanez a bíróság (1. feljebb) elfogultnak, mivel a gazdaság dolgozói elkergették... Az pedig, hogy Muszkán részt vállalt a nemzeti bizottságban és munkára, vetésre, rendre késztette az embereket, s nem dobta oda a gyeplőt az anarchiának, az csak érdem­ként (lett volna) minősíthető. 294. Gyula, 1957. július 4. Megyei ügyészségi vádirat a gyomai Szűcs Sándor és társai ügyében Vádirat Szűcs Sándor és társai gyomai lakosok ellen demokratikus államrend el­leni izgatás miatt folyamatban lévő bűnügyben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom