Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

E tevékenység rendkívül súlyossága, főleg pedig az a körülmény, hogy itt az ellenforradalom egyik hírhedt - a miskolci ellenforradalmi napokból országosan ismertté vált - lábnál fogva történő felakasztási módszere

1 került részben alkalmazásra, arra enged következtetni, hogy a vádlott szeme előtt a népi demokrácia megdöntésének célja lebegett. A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa a kifejtettek alapján Eri Lajos, Sütő Péter, Molnár Gyula vádlottaknak az elsőfokú bíróság által a népi demokratikus államrend elleni, folytatólagosan elkövetett izgatás bűntetteként értékelt cselekvőségeit a BHO 1. pont 2. bekezdésben foglalt, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétellel elkövetett bűntettnek minősítette. Ugyanebben a bűntettben Sebestyén András vádlott bűnösségét is megállapította a terhére az elsőbíróság által helyesen megállapított bűntetteken felül. [...] [...] Az enyhítésre irányuló fellebbezések: A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa a vádlottak osztályhelyzetét illetően magáévá tette az elsőbíróság értékelését. Lőrincz Dezső vádlottat - az elsőbírósággal egyezően - kulák osztályhelyzetűnek tekintette. E részben nem lényeges, hogy a vádlott beadási könyvén a „K" betű fel volt-e tüntetve, vagy sem. Döntő, hogy a falu demokratikus közvéleménye e vádlottat milyen osztályhelyzetűként tartotta nyilván. Ide vonatkozólag ügydöntő Nagy Károly községi párttitkárnak a vádlottról adott személyi értékelése. Eszerint a vádlott földbirtokos családból származott és baráti köre is a kulák osztályhelyzetűek, vagy az azokkal szimpatizálók köréből került ki. Osztályhelyzetének 1956-ban történt felülvizsgálása után is rajta maradt a kuláklistán. [...] [...] Eri Lajos a füzesgyarmati ellenforradalmi megmozdulásban kiemelkedő szerepet töltött be. Az ő cselekményének társadalmi veszélyessége a legmagasabb rendű. A Legfelsőbb Bíróság mindezeket a szempontokat az elsőbírósági minősítés lényeges szigorításában juttatta kifejezésre. A cselekmény politikai kihatásait is értékelő súlyosabb minősítéshez képest az elsőbíróság által kiszabott 8 évi börtönbüntetés aránytalanul enyhe. Ezért a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa a dolgozók megvédése érdekében 12 évi börtönt látott a veszélyességi és bűnösségi körülményekkel arányban állónak. Ezért a főbüntetést ilyen értelemben megváltoztatta. A mellékbüntetéseket érintetlenül hagyta mégis, azzal az eltéréssel, hogy e vádlott hatgyermekes, családos állapotára tekintettel vagyonának 1000 Ft-on felüli részét - gyermekei eltartásának biztosítása végett - az elkobzás köréből kirekesztette. [...] [...] Sebestyén András vádlott bűncselekményének társadalmi veszélyessége kb. ugyanolyan jelentős, mint Eri Lajos vádlotté. E vádlott az ellenforradalom ismert ölési módszerével, a kötélnek a lábra való ráhurkolásával Nagy Istvánt komoly életveszedelembe hozta, és csak a tömegben jelen volt józanabb egyének határozott fellépésének volt köszönhető, hogy ez a cselekmény nem járt végzetes következményekkel Nagy Istvánra. A súlyosabb minősítés a cselekmény politikai motívumait is kiértékelte. A bűnösségi és veszélyességi körül-