Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)
Dokumentumok II/1
hogy a proletárhatalom erősödik, s a Kádár-kormány a legkisebb ellenforradalmi törekvést is szétzúz [így], a munkások zöme visszatér a gyárakba, az életet adó munkáskezek újra formálják a cipőt, a vásznat, a gépet és újra kattognak a vonatok kerekei, újabb lehetőségeket keresnek, ahol nyugtalanságot kelthetnek, ahol kárt okozhatnak. Most, hogy a városokban kicsúszott lábuk alól a talaj, a falvakba húzódnak, illetve képviselőiken keresztül a falvakban akarják aláásni a munkások, a parasztok hatalmát. Azt mondanunk sem kell, hogy itt sem nevezik magukat ellenforradalmároknak. Nem mondják, hogy ők a népi demokratikus rend ellen törnek, hogy ők a proletárhatalmat akarják megdönteni, erről szó sincs! Egyszerűen Mindszenty „szózatához" híven - ha csak néhány óra hosszáig is - átveszik a hatalmat egy-egy községben, mint ez Dombiratoson történt. A múlt héten a törvényesen megválasztott tanács végrehajtó bizottságától egy tizennyolc főből álló csoport átvette a hatalom gyakorlását, mely kinevezte magát forradalmi tanácsnak [így]. Igaz az, hogy elnökül egy többcsaládos, szegény embert jelöltek ki, és több becsületes embert is maguk közé hívtak. De mire való ez? Hogy álcázzák magukat, hogy port hintsenek a falu becsületes embereinek a szemébe. Még említeni is felesleges, ha a munkások, parasztok hatalmát megdöntenék, minthogy erről még mindig álmodoznak - hiszen az éhes disznó is makkal álmodik! -, mint a szemetet dobnák félre ezeket a becsületes embereket. De kicsodák is hát, akik az ellenforradalom szekerét tolták Dombiratoson, akik Mindszenty „szózata" szerint jártak el? íme a mintakollekció. Puskás András jutási őrmester, Szabó István volt csendőr törzsőrmester, Sipos Antal kulák, Temesi János horthysta hadnagy. 2 Igen. Ezek az emberek a múlt héten Dombiratoson átvették a hatalmat, felrúgva minden törvényességet. El lehet képzelni, milyen „rendet" vezettek volna be a falun, ha karhatalmi szerveink a törvényes rend védelmében nem lépnek fel, ha az anarchiát előidéző elemek ellen néhány óra múlva a törvény teljes szigorával el nem járnak. Csak ízelítőül említjük meg: rövid, néhány órai „uralkodásuk" alatt jutott már arra idejük, hogy beszéljenek arról, mennyi bért fizetnek majd a cselédeknek, hányadában adják majd ki kukoricaföldjüket kapálni. Azt hisszük, aligha szükséges kommentálni, hogy a munkások, parasztok nem kívánják a cselédek „rendjét". Különben eziránt Dombiratoson is lehet érdeklődni. S a Kádár-kormány sem kívánja ezt, ellenkezőleg, minden eszközzel megvédi a proletárhatalmat a csendőröktől, a kulákoktól. De hogy most az ellenforradalmi elemek a falvakban próbálkoznak, ott akarják gyengíteni a népi demokratikus rendet, ott nyugtalanítják a becsületes embereket - ez igaz. Ezért nagyobb éberségre van szükség a falvakban, mint valaha, ezzel is segítse a falvak lakossága a karhatalmi szervezet, hogy az ilyen próbálkozásokat mindenütt még csírájában elfojthassanak [így]. Békés Megyei Népújság, 1956. november 29.
