Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

elnököt elmozdulni, mire annak fia adta át az elismervényt, amit a vádlott elolvasott és zsebébe dugta. Ezután megkérdezte ifj. Szabó Lajost, hogy mivel robbantsa fel a családját és az egész tsz-t, mert mindenféle robbanóanyaggal rendelkeznek, Borsod megyéből jöttek. A vádlott utasította ifj. Szabó Lajos tszelnököt arra, hogy oszlassa fel a tsz-t, mert ehhez neki, ifj. Szabónak, joga van. Közben a világításra Bartha János tsz-tag, vagyonőr is felfigyelt és bement a tszelnök lakására. Ahogy bement a szobába, vádlott a nyakához szorította a puskáját és megkérdezte, hogy mit keres ott. Amikor a vagyonőr válaszolt, leengedte a puskáját és a vádlott azt követelte a tsz-elnöktől, hogy fogjon be és vigye át őket kocsival Dombegyházára. Ezután a tsz-elnök és Bartha János elmentek befogni. Amíg ők a befogást végezték, vádlott több alkalommal lőtt, amiről a tsz-elnök azt hitte, hogy vádlott a családját irtotta ki. Végül is, amikor a befogott kocsival előálltak, ennek ellenkezőjéről meggyőződött. A vádlott elindulás előtt ócsárolta a Kádár-kormányt, mondotta, hogy a tsz nem magyarnak való, majd azt is mondotta, hogy ne próbáljanak szervezkedni, ne mondják el senkinek, hogy itt voltak, s ha nem oszlatják fel a tsz-t, vannak itt megbízottjaik, akik helyettük majd elvégzik azt. Elindulás előtt a vádlott elvitte a tsz-elnök zseblámpáját, majd ismét a levegőbe lőtt. A vádlott és társa a Dombegyházi Állami Gazdaság egyik üzemegységéig vitették magukat, majd azután a tsz-elnököt és a vagyonőrt a kocsival együtt visszaengedték. E cselekmény elkövetésekor a vádlott nem volt részeg, határozott fellépésű és ingadozás nélküli volt. December 9-én a vádlott felkereste a Hangya Ferenc, jelen ügyben tanúként szereplő személyt és tőle követelte a géppisztolyt. Hangya oda is adta a géppisztolyt, az ugyancsak puskával jelentkező vádlottnak, majd a fegyvereket a vádlott visszaszállította a dombegyházi határőrséghez. A vádlott elmebetegséggel gyógykezelés alatt sem 1949-től 1953-ig, sem 1956-ban nem állott. Az igazságügyi elmeorvos szakértők megállapítása szerint valódi elmebetegségben nem szenved. Véleményük szerint a legnagyobb valószínűség szerint az is megállapítható, hogy a cselekmények elkövetése idején sem volt elmezavarodott. A vádlott személyiségében pszichopátiás tulajdonságok jelentkeznek, idegrendszere alkatilag gyengébb, de sem egyik, sem másik állapota nem olyan mérvű, hogy cselekedeteinek társadalmi veszélyességének felismerésében számottevő mértékben korlátozná. A vádlottról alkotott kórképpel nehezen egyeztethető össze az emlékezésnek oly tartós zavara, mint amelyre vádlott hivatkozik. Elképzelhető, hogy a vádlott több napon keresztül fogyasztott nagyobb mennyiségű szesz hatása alatt egyszer izgága, máskor pedig inaktív magatartást tanúsít. [...] [...] Dr. Fodor György tanácsvezető, a megyei bíróság elnöke Szatmári Pál Szeley Józsefné ülnökök, a tanács tagjai