Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

úgy kezdett kialakulni, hogy a forradalmi tanácsba becsületes, józan gondolkodású tsz-tagok is bekerülnek, terhelt még jobban kifakadt és méltatlankodott, hogy megint „azokat választják be a munkástanácsba is, akik a régi vezetők voltak", külön kihangsúlyozta, hogy elsősorban azokat kell figyelembe venni, akik „síkra szálltak a forradalom mellett, a magyar nép felszabadításáért". Ennek ellenére azonban terhelt nem érhetett el teljes sikert, mert a „forradalmi tanácsba" becsületes emberek is bekerültek, míg őt, bármennyire is akarta, nem választották be. Ezután vádlott november 4-e után nyomban jelentkezett a gyulai járási kiegészítő parancsnokságon, a kiadott felhívásnak megfelelően, mivel még mind ez ideig katona volt. A kiegészítő parancsnokságon ekkor e kérdésben nem tudtak dönteni. A vádlottat ott tartották, és őt és több hasonlóan jelentkező katonát őrszolgálatba osztották be.

1 [...] [...] Mint ismeretes, Békés megyében december 6-7. és 8-9-én ellenforradalmi tüntetések voltak több helységben. Amikor is ellenforradalmár elemek a tömeget az utcára vitték a kormány elleni demonstrációra. Erről vádlott maga is értesült, mert 9-én is bent volt Gyulán újságért a helyi forradalmi tanács megbízásából. Hazaérkezve Dobozon is tüntetést határoztak el, amit 10-re beszéltek meg, illetve készítettek el. A tüntetés kezdete előtt vádlott bement a helyi tanácshoz, ahol egy gépírónővel ellenséges célzatú szöveget másoltatott le egy újságból saját részére. A tüntetésen vádlott élen haladt, zászlóval. Majd a főtéren, ahol többen is felszólaltak, ő maga is dobogóra lépett és ott a már említett, a kormány elleni gyűlölet felkeltésére alkalmas buzdító szöveget felolvasta. így vádlott még nagyobb tekintélyre tett szert és a község fő hangadói közé került és most már mint ilyen, bár már személyében nem is tsz-tag - mert nevelőszüleivel együtt ő is kilépett -, egyenesen követelte a tsz feloszlatását és ebből a célból egy feloszlató bizottság megalakítását is. Ennek megfelelően a következő napokban össze is hívták a tsz közgyűlését, amikor is vádlott nyomban magához ragadta a vezetést, az elnökölést [így] átvette és a gyűlés menetének agresszív hangú, kormányellenes felszólalásával olyan irányt adott, amit egyébként nagyban befolyásolt a közgyűlésen részt vevő, de a tsz-be nem is tartozó, vele egyetértő ellenséges elemek jelenléte, hogy a tagság kénytelen volt elhatározni a tsz feloszlatását és egy feloszlató bizottságot választottak. Ekkor még határozottan követelte vádlott a „forradalmi ifjúság" szóhoz jutását is a bizottságban, mire őt is beválasztották, abban akkor szidalmazta a párt és kormány intézkedéseit, a Szovjetuniót, a szovjet hadsereget, a tsz-mozgalmat, utalt a mezőgazdaság szocialista átalakításának hibáira, melynek során a hibákon túlmenőleg valótlan rágalmakat is mondott, mind a tagosítás, mind a szövetkezeti politika tekintetében. De később a megalakult feloszlató bizottságban is teljesen magához ragadta a vezető szerepet, megbízott egyes tagokat, hogy járjanak el az illetékes tanács- és bankszerveknél, hogy a feloszlatás gyakorlatilag is megtörténjen. Majd