Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

éves koráig vagy 10 helyen is nevelkedett. 14 éves korában megpróbált önálló életet élni mint kiscseléd, később pedig mint béres különböző uradalmakban dolgozott. 1955-ben a gyulai járásbíróság társadalmi tulajdon lopása miatt 3 hónapi börtönre és 400 forint pénzbüntetésre ítélte, azonban a börtönbüntetés kegyelemből 400 forint pénzbüntetésre nyert átváltoztatást. Orodán János IX. r. vádlott vagyontalan uradalmi cseléd szülők gyermeke. Apja az első világháborúban hősi halált halt. Édesanyja világtalan. Édesapja halála után az árván maradt 9 kisgyermek tartásáról édesanyjuk csak nagy erőfeszítések árán tudott némileg gondoskodni, s így a vádlott megfelelő ruházat hiányában még iskolába sem tudott járni, így ma sem tud írni-olvasni. 1936-ig, amikor is vádlott házasságot kötött, uradalmi cselédként dolgozott, majd házasságkötése után továbbra is mint uradalmi mezőgazdasági munkás dolgozott egészen a felszabadulásig. Vádlott életében a felszabadulás fordulópontot jelentett, ugyanis akkor 5 hold földjuttatásban részesült, s jelenleg is ezt műveli, s ebből tartja el 4 gyermekét és segíti a világtalan édesanyját is. Balogh G. Ferenc XI. r. vádlott apja uradalmi cseléd volt, s a vádlott is a felszabadulás előtt mint uradalmi mezőgazdasági munkás dolgozott. Apja jelenleg termelőszövetkezeti tag. 1945-től 1947-ig a Magyar Kommunista Párt tagja volt. 1948-ban lopás vétsége miatt 1 hónapi fogházra ítélték. Biri Sándor XII. r. vádlott a felszabadulás előtt uradalmi cseléd volt. 1945ben kötött házasságot és ezt követően a 2 hold juttatott földjén gazdálkodik, ennek jövedelméből tartja el 2 gyermekét. Góg László XIII. r. vádlott kisiparoscsaládból származik. Vádlott vasipari tanuló volt, majd 1955-től 1957-ig gépállomásokon dolgozott. 1957. június havától pedig a békéscsabai DÁV alkalmazásában áll mint vasesztergályos havi 1400 forint keresettel. Nőtlen, KISZ-tag, büntetve nem volt. Molnár Sándor XIV [r.] vádlott apja a felszabadulás előtt 20 éven át uradalmi cseléd volt, a felszabaduláskor 5 hold földjuttatásban részesült, s ezt a földjét műveli. A vádlott is a felszabadulásig uradalmi alkalmazott volt. A felszabadulás után egy ideig apja földje megművelésében segédkezett, majd megnősülése után 3 évig kubikos munkát végzett. 1953 óta pedig 5 és fél hold bérelt földön gazdálkodik, s annak jövedelméből tartja el a 3 gyermekét, akik közül az egyiknek gyógyíthatatlan csípőficama van. [...] [...] 1956. október havában Budapesten kitört ellenforradalom hatása a Békés megyei, kb. 4000 lakosú Doboz községbe okt. 27-én jutott el. E napon ugyanis a községbeli Hazafias Népfront bizottsága munkástanácsot megalakító gyűlés tartását határozta el, és erre du. 4 órára a községi kultúrotthon olvasótermébe, névre szólóan küldött meghívóval kb. 30-40 személyt hívott meg. (Cseppentő Mihály tanú által becsatolt meghívó.) A gyűlés megtartására azonban nem került sor, mégpedig az alábbi események miatt: Domokos László október 27-én délelőtt Gyulán volt, és az alkalommal