Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

Horváth István, aki 1921. június 2-án Gyulán született, dobozi lakos, magyar állampolgár, nős Szatmári Juliannával, 3 eltartása alatt álló gyermek apja, vagyona 3 hold juttatott föld, földműves foglalkozású, 4 elemit végzett, apja: Horváth Antal, anyja: Csicsely Mária, X. r. vádlottal szemben 1 rb. folytatólagosan elkövetett izgatás bűntette miatt és Mayer József, aki 1928. június 21-én Nagykállón született, bugyifelsőványi lakos, magyar állampolgár, nős Kárnyáczki Zsófiával, 3 eltartása alatt élő gyermek apja, vagyontalan traktorvezető, katona volt, 4 elemit végzett, apja: Mayer György, anyja: Tündik Julianna, büntetve nem volt, XVI. r. vádlottal szemben a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt indított büntetőeljárást a bűnösség megállapítása és a büntetés kiszabása mellőzésével megszünteti. [...] [...] Indokolás I. A megyei bíróság az eljárás adatai alapján a következő tényállást állapította meg: Domokos László I. r. vádlott édesapja MAV^egyvizsgáló volt, a 12 gyermeke közül 3 van életben. Vádlott a felszabadulás után került Doboz községbe és ott kötött másodszor házasságot. Egy saját gyermekén kívül még 2 örökbe fogadott gyermeke tartásáról is gondoskodik, azonkívül eltartja a 80 éves, munkaképtelen apósát is. A felszabadulás előtt vádlott villanyszerelő tanuló volt. A legutóbbi években Doboz községben, mint villanyszerelő kisiparos dolgozott és a munkáját különböző közületek által is elismerten jól végezte. 1947-ben erdei falopásért a gyulai törvényszék 21 napi fogházra ítélte. 1945-től 1952-ig vádlott MKP-, illetőleg MDP-tag volt. Vádlott psichopátiás lelkialkatú egyén, akinek érzelmi világát gyorsan változó hangulat, költői ambíciók, bizar [így] ötletek uralják és jellemzője még a fokozott mozgékonyság. Seres Imre II. r. vádlott 9 gyermekes agrárproletár családból származik. Nehéz anyagi körülmények között nevelkedett és csak a felszabadulás után nyílt lehetősége, hogy tanítói oklevelet szerezzen. Ezt követően 1948-ban Okány községben kezdte meg tanítói működését, s ebben az évben lett párttag is. Jó munkája eredményeképpen 1951-ben a sarkadi járási tanács oktatási osztályához került, ahol mint csoportvezető dolgozott, majd 1955 őszén Dobozra került, ahol igazgató-tanító volt egészen az ellenforradalmi eseményekig. Mint nevelő jó munkát végzett, s ennek elismeréseképpen több dicsérő oklevelet is kapott.