Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

vádlott férje egyik unokanővéréhez, a dévaványai Csoroszlya utcába, hogy vele a Dévaványán maradó 2 gyermek kérdéséről beszéljenek. A piactéren áthaladva a vádlott és férje éppen azt az esetet látta, amikor a postáról kihozott rendőr őrmestert a tüntetők a rendőrség épülete felé kísérték. A vádlott, férje tiltakozása ellenére, csatlakozott a tüntetőkhöz és azokkal bement a dévaványai rendőrőrs épületébe. A tüntetők már az utcán is kiabálták, hogy le kell fegyverezni a rendőrséget. A rendőrőrs épületéhez érve a tömegben lévő egyes fiatalok követelték a rendőrőrs akkori parancsnokától, az azóta leszerelt Nagy Istvántól, hogy a fegyverszekrény kulcsát adja át a fiataloknak. A vádlott is kérte az őrsparancsnoktól a kulcsokat, és olyan javaslatot tett, hogy válasszanak valamilyen bizottságot, és annak vezetőjének adják le a fegyverszekrény kulcsát. Az őrsparancsnok a kulcsot át is adta egy ismeretlen fiatalembernek, azután pedig a tömeg az őrsön tartózkodó rendőröket a dévaványai tanácsházára kísérte, hogy ott a tömeg döntse majd [így], hogy ki legyen a rendőrök közül a jövőben továbbra is a rendőr, és hogy kiket vetkeztessenek ki az egyenruhából. Eközben azonban, még mielőtt a kulcs átadására került volna a sor, Szarkáné, Szencziné és még egy idős, magas termetű asszony egy rendőr őrmestert az őrsön is bántalmaztak. A vádlott is az izgalomtól egészen elfehéredve olyan kijelentéseket is használt, hogy „tűnjetek el Rákosi bérencei, eleget szolgáltatok, nincs rátok szükség", ... „na, itt vannak Kádár pribékjei!" A fegyverszekrény kulcsát letagadó Nagy István rendőrőrsparancsnokot pedig vádlott „csibésznek, csirkefogónak" nevezte, Czeglédi István ésVarga János rendőröket pedig leköpte. A dévaványai tanácsházán az oda átkísért rendőrök egy ideig szorongtak a tömegben, és az általános kiabálásban a vádlott is tett egy olyan kijelentést, hogy „Kádár pribékjei nem kellenek, menjen mindenki haza!" Semmi különös azonban a tanácsházán nem történt, ott szorongott egy csomó lefegyverzett katona, vagy karhatalmista, de később azok is visszakapták a fegyvereiket és a tömeg szétoszlott. A fent már említett, és a tömeg által megvert karhatalmistát Róbert László tanú egy 15-16 éves fiú kíséretében a Deák Mártonék lakására vitte, hogy ottan pihenje ki magát és ebédeljen meg. A tanácsházáról szétoszló tömeg egy része azonban a karhatalmista után behatolt a Deákék udvarára, és ebben a tömegben jelen volt a vádlott is, aki Róbert Lászlóra vonatkozólag olyan kijelentést tett, hogy: „piszkos gazember, együtt van az ÁVO-sokkal", és hogy „Róbert Lászlót sürgönyfára, míg a Deák-fiút egy másik fára kellene akasztani". Tettlegességre azonban nem került sor, a karhatalmistát Deákéknál senki nem bántotta s a tömeg lassan onnan is szétoszlott. A rendőrőrsparancsnoktól elvett fegyverszekrény kulcsot visszaadták az őrsparancsnoknak, aki egyformán adott ki fegyvereket a rendőrség tagjainak és a tömeg által kijelölt „munkásőröknek", ezek aznap délután és este közösen tartottak járőrszolgálatot, majd éjjel megérkeztek a szovjet csapatok s a fegyvereket a „munkásőröktől" beszedték és helyreállították a rendet. [...]