Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Dokumentumok II/1

230/1. Dévaványa j 1957. február 24. A községi tanács ülésének jegyzőkönyvéből Jegyzőkönyv Készült Dévaványán 1957. február hó 24-én megtartott rendes tanácsülésen, Dévaványa községi tanácsház nagy tanácstermében. Tanácsülés kezdeti időpontja délelőtt 10 óra. [...] [...] 1. Községi tanács vb-elnöke [Balogh Mihály] a végrehajtó bizottság beszámolójában

1 ismerteti az 1956. október hó 13-án tartott tanácsülés óta eltelt idő alatt történt eseményeket. Beszámol az október 23-án, Budapesten megindult ellenforradalmi eseményekről és ennek folyományaképpen a Dévaványa községben történt eseményekről. Ismerteti, hogy úgy a nemzetközi reakció, mint a hazai reakció is, sőt a község területén is egyes emberek el akarják hitetni a dolgozókkal, hogy itt csupán csak forradalmi eseményekről beszélhetünk, de ha közelebbről megnézzük a kérdést, látnunk kell, hogy az ellenforradalom a hatalmat akarta átvenni és igyekezett a termelőeszközök tulajdonjogának a megváltoztatására. A hatalmat a munkásosztály és vele szövetséges dolgozó parasztság kezéből ki akarta venni, és azt a kisszámú úri osztály részére akarta átadni. A termelőeszközöket a társadalmi tulajdonból az egyéni tulajdonba akarta juttatni, és így a hatalmat a kapitalisták kezébe akarta átadni. így csak ellenforradalomról beszélhetünk. Jóllehet, az ellenforradalmárok az első időpontban hangzatos jelszavak mögé rejtették igazi szándékukat, és így sok jó szándékú embert megzavartak és az ellenforradalomba sodortak. Az ellenforradalom később nyíltan lépett fel, és ezen időpontban a munkásosztály és a dolgozó parasztság felismerte igazi szándékukat és ugyanakkor fel is vette ellenük a harcot, és ismét biztosította a munkásosztálynak a vezető hatalmát. Mint köztudomású, az ellenforradalom községünkben is ledöntötte a hazánk felszabadításáért hősi halált halt szovjet katonák síremlékét. Mint tudjuk, az ellenforradalom a kommunista pártot is igyekezett szétszórni, megsemmisíteni. Azóta a szovjet hősi emlékművet visszaállítottuk, pártunkat újjászerveztük, amely ma erősebb és szilárdabb, mint volt. Mint valamennyien tudjuk, az ellenforradalom fegyveres megdöntése után a nemzetközi imperializmus, valamint a hazai reakció nem szüntette be támadását, a támadás továbbra is folyik, főleg ideológiai ponton. Támad a párt újjászervezése ellen, országszerte sztrájkra uszít, támadja a karhatalmat, támad minden helyen, ahol sikert remél elérni, támadja a párt és a munkáshatalom vezetőit, azokat sztálinistáknak és rákosistáknak nevezi. De a párt a munkásosztály és a dolgozó parasztság segítésével és irányításával ezen támadásokat minden téren igyekszik leleplezni és visszaszorítani, és biztosítja a munkásság hatalmát. [...] [...] Előadó ismerteti, hogy az ellenforradalmi események szükségessé tették, hogy a tanácstagság sorait egy bizottsággal vizsgáltassa felül, a tanácstagsággal összeférhetetlen magatartás szempontjából. Ezért a végrehajtó bizottság