Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

tömeg kész akár erőszakot is alkalmazni Bereczki kiszabadítása céljából, mégis felhívta a tömeget és dr. Szávai Ernő igazgatót, hogy menjenek el a rendőrőrsre és tisztázzák Bereczki ügyét. Mint ahogy a tényállás előbbi részéből az kitűnt, ez a rendőrőrs leszerelésével végződött. Vádlott az erőszakot alkalmazó tömegben mindvégig jelen volt. VII. Harkai Péter IX. r. vádlottat Molnár Ferenc rendőr törzsőrmester javaslatára bízta meg a területi munkástanács 1956. december hó 6-án a nemzetőrség parancsnokságával. Harkai Péter már a szolgálatbalépése napján, vagyis december 7-én megkezdte nemzetőrség szervezését. Ezen a naponTruczán József VI. r. vádlott utasítására megjelent határőrség laktanyájában, s onnét a munkástanács vezetői és tagjai által lefoglalt kb. 40 db fegyvert átszállítatta a tanács épületébe, ahol még ezen a napon 20 nemzetőrt fegyvereztek fel. E fegyverek közül 1 db oldalpisztolyt saját személye megvédése céljából vett magához, mit csak a következő napon, december 8-án, a karhatalmi alakulat megérkezésekor adott le. VIII, Wmdisch Lajos X. r. vádlottat 1956. november hó 1. napján nevezte ki a forradalmi tanács a nemzetőrség parancsnokául. A következő napon lépett szolgálatba. Ebben az időben a nemzetőrség létszáma aránylag csekély és fegyvertelen volt. Vádlott rövid időn belül 20-30 főből álló nemzetőrséget szervezett. Bár a járási rendőrkapitányság kifejezetten megtagadta, mégis kb. 8 pisztolyt, 5 db géppisztolyt és puskákat vett át nyugta ellenében Sándor Mihály törzsőrmester indítványára a rendőrségtől. E fegyvereket a nemzetőrök között kiosztotta. IX. Dr. Jenéi János vádlott, mint a forradalmi tanács elnöke jelen volt Gyüre József határőr hadnagy és Nemes István községi párttitkár letartóztatásánál, így tudomással bírt, sőt hallgatólagosan hozzájárult e két személy személyes szabadságának megosztásához [így]. Vádlott mindkét személyt jól ismerte, így tisztában volt azok beosztásával. 1956. november hó 1. napján maga is részt vett dr. Szondi György járási ügyész és Grüch Mór battonyai lakos letartóztatására vonatkozó határozat meghozatalában. Vádlott tudatában volt annak, hogy a forradalmi tanács, mint törvénytelen szerv, letartóztatási joggal nem rendelkezik, valamint azzal is, hogy e személyek letartóztatását semmi sem indokolta, mégis hozzájárult ezeknek a letartóztatásához. [...] [...] Kapp Józsefi, r. vádlott azzal védekezett, hogy a letartóztatási határozatokat minden esetben a forradalmi tanács intézőbizottsága hozta meg, azok végrehajtására csupán azért vállalkozott, mert így simábbnak, zökkenőmen-