Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)
172. Gyula, 1958. február 19. A megyei ügyészség állásfoglalást kér a Legfőbb Ügyészségtől az elítéltek pedagógus családtagjai ügyében Legfőbb Ügyészség Államigazgatási és Polgári Jogi Főosztályának, dr. Ágoston Pál főosztályvezető ügyész elvtárs kezeihez Budapest Jelentem, hogy a megyei tanács vb a napokban tárgyalta a megyei művelődési osztály munkáját. Ez alkalommal külön tárgyalást folytattam Klaukó Mátyás elvtárssal, az MSZMP Békés Megyei Bizottsága első titkárával, aki elmondotta hogy az MSZMP V B.-nek az elvi állásfoglalása az, hogy a tantestületből el kell távolítani azokat a nevelőket, akiknek közvetlen hozzátartozóját (pl. férjét) ellenforradalmi cselekményért elítélték. Klaukó elvtárs kifejtette előttem, hogy nemrég részt vett egy tanfolyamon, ahol azt az álláspontot foglalták el, hogy a munkaviszony megszüntetése ilyen esetben politikai szempontból indokolt. Felmerül a kérdés, hogy a megyei pártbizottság részéről előterjesztett ilyen kívánság a gyakorlatban miként realizálható, különös tekintettel arra, hogy az Alkotmány és a Munka Törvénykönyve 1. §-a a munkához való jog elvét lerögzíti és annak esetleges gyakorlati keresztülvitele során tételes jogszabályokkal kerülnénk szembe, nem is beszélve arról, hogy az egyeztető bizottságok és a Területi Egyeztető Bizottság is minden bizonnyal nehezen foglalna el ilyen álláspontot, hivatkozva feltételezhetően arra, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok ezt nem teszik lehetővé. Kétségtelen azonban, hogy különösen Békés megyében igen sok pedagógust ítélt el a bíróság az ellenforradalomban való tevékeny részvételért, akinek felesége szintén pedagógus, és ma is tanít. Ezek nem követtek [el] olyan cselekményt, illetve nem tanúsítottak olyan magatartást, amiért akár fegyelmi eljárás során hozott határozattal, akár az Mt. 29. § (1) bekezdés c) pontja alapján 1 elbocsáthatók lennének. Viszont a párttagság és a megyei pártbizottság is felveti azt a kérdést, hogy pl. az életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Fekete Pál pedagógus felesége hogyan taníthatja a fiatalokat, és politikailag megengedhető-e, hogy a feleség állásba [így] maradjon. Jelentem, hogy ha nem is teljesen hasonló ügyben, de lényegileg a Munkaügyi Minisztérium Munkajogi Önálló Osztálya 1957. október hó 15-én kelt 26 911/1957. sz. alatt ifj. N. Kiss Ferenc szeghalmi lakos ügyében azt az álláspontot foglalta el, hogy ifj. N. Kiss Ferencet apja politikai magatartásáért felelőssé tenni nem lehet és részére csupán azért felmondani, hogy az apja ellenforradalmár volt, nem lehet. Ezt az állásfoglalást a Legfőbb Ügyészség Afl. 4355/1957. sz. alatt nem kifogásolta.