Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

a DNP-be léptek be. A volt vezetők és aktív tagok Gyulán és Orosházán találhatók, nagyrészük ügyvéd, orvos, tanár és volt horthysta tisztviselő. A horthysta katonatisztek száma a megye viszonylatában - adataink szerint - 574, a volt csendőröké 580. A két ellenséges kategória tagjainak száma elég nagy. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert ezek a személyek megfelelő szervezési és katonai ismeretekkel rendelkeznek. Túlnyomó többségük mezőgazdasági dolgozó vagy alkalmi munkával foglalkozik, azonban főleg volt horthysta tisztek igyekeznek irodai beosztásban elhelyezkedni. Annak ellenére, hogy az ellenforradalmi események után sokat elbocsátottak, még mindig vannak, különösen Békéscsabán, Gyulán és a megye más területén is kisebb vállalatoknál meghúzódva adminisztratív, kisebb vezetői állásokban. Pl. a gyulai húsüzemben egy csendőr alhdgy. adminisztrátor, a harisnyagyárban egy csendőr művezető, egy horthysta szds. statisztikus. A békéscsabai szőnyegszövőben a szövetkezet elnöke volt horthysta szds., a raktáros horthysta őrgy, a békéscsabai Patyolatnál könyvelő egy volt horthysta hdgy. A békési földműves-szövetkezet könyvelője volt VKF/2-es tiszt. A horthysta erőszakszervek részéről legfertőzöttebb terület Gyula, ahol 70 kat. tiszt, Békéscsaba 65 volt katonatiszt és Nagybánhegyes, ahol 21 volt horthysta csendőr él. Az ellenforradalmi események során a horthysta erőszakszervek tagjai főleg a nemzetőrségben fejtettek ki tevékenységet. Pl. Gyulán Nátor

3 volt horthysta fhdgy.. Békésen Juhász József

4 volt csendőr. A kulákok száma a megye területén 1930 fő (a szeghalmi járás adatai hiányzanak). Legfertőzöttebb Orosháza, 160 fő, Békéscsaba 223 fő, Gyoma 190 fő. Megállapítható, hogy a kuláklistán szereplő személyek kb. 60%-a 60 éven felüli. A kulákok az ellenforradalom idején egyes helyeken, pl. Mezőkovácsházán, Sarkadon, Vésztőn tevékenyen részt vettek a termelőszövetkezetek feloszlatásában. A kulákok nagy része mezőgazdasági munkával foglalkozik, általában állami gazdaságokban vannak elhelyezkedve fizikai munkában. A belsőreakció [így] jelenlegi tevékenysége Az ellenséges tevékenységek közül a rémhírterjesztés, az ellenséges propaganda az, mely a megye egész területén általánosítható. Ez évben az ellenséges propaganda főleg arra törekedett, hogy az 1956 októberében előállott hangulatot a tömegek között ébren tartsa és akadályozza a politikai konszolidációt. Pl. a „MUK"

5 vagy október 23. megünneplésére való felhívások. Ezenkívül természetesen a különböző háborús hírek terjesztése. Megállapítható, hogy a belső zavargásokkal kapcsolatos hírek - kivéve az ifjúságot - nem váltottak ki különösebb hatást a lakosság között. Ez azzal indokolható, hogy az ellenséges kategóriák nagy része úgy nyilatkozik, hogy külső beavatkozás nélkül, országon belül nem lehet semmit kezdeményezni. A háborús rémhírek hatása azonban (különösen augusztus hónapban, amikor szovjet alakulatok tartózkodtak a megyében) a megye több községében felvásárlási láz volt. Pl. Medgyesegyháza,