Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)
dalmi bizottság" elnöke, titkára a vb elnökhelyettese s titkára lett, s Gyula városban a „forradalmi tanács" elnöke a vb elnökhelyettese. 7 Kivétel volt az események alatt a szarvasi járás, ahol a járási pártbizottság erősen kézbe tartotta az irányítást, s megbízható elvtársakból szervezett népőrséggel a rendet átmenetileg sikerült fenntartani. Ebben a járásban a békéscsabai „forradalmi tanács"-tól megjelenő kiküldöttek erőszakkal alakították meg az ellenforradalmi szerveket, 8 azonban ezeknek komolyabb ténykedésre, a vezetők leváltására már nem volt idejük, mert november 3-án a megalakult párt lefegyverezte az ellenforradalmat, s a fegyvereket a kommunisták, a néphez hű párton kívüli munkások, s tsz-tagok kezébe adta. Megállapítható azonban az is, hogy ebben a járásban nem tudtak a végrehajtó bizottságok megfelelő munkát kifejteni az állandó zavar, s ellenséges agitáció következtében. A végrehajtó bizottság működésének a fentebb felsorolt okokon kívül akadályozója volt az is, hogy a korábbi vb-tagok egy részét megfélemlítették, eltávolították, s ezenkívül a legkülönbözőbb ürügyekkel felhígították a végrehajtó bizottságot. Pl. Méhkerék községben 17 főre egészítették ki a végrehajtó bizottság tagjait, s itt szerepet kapott még az esperes is. Zsadány községben 33 tagú bizottságot alakítottak, ami nem volt más, mint a „forradalmi bizottság" egyesítése - persze az ellenforradalmárok vezetése alatt - a végrehajtó bizottsággal.'' Tehát a vb-vezetők leváltása, helyükbe ellenforradalmi személyek beállítása, a vb-tagok leváltása s megfélemlítése, a végrehajtó bizottságok felhígítása, s a tanácsapparátusból a kommunisták nagy részének eltávolítása következtében a végrehajtó bizottságok és a tanácsapparátus helyett az ellenforradalmi szervek irányították a városokat és községeket. A megyei végrehajtó bizottság hatáskör és karhatalom hiányában nem tudott segítséget nyújtani megfelelő módon a végrehajtó bizottságok munkájának stabilizálásához, a járási végrehajtó bizottságok hasonlóan nehéz helyzetbe kerültek, s a községi és városi tanácsok végrehajtó bizottságai nem tudták útját állni a törvényellenes intézkedéseknek. Ebben az időszakban az ellenforradalmi szervek és elemek fő ténykedése a felelőtlen, olcsó népszerűségre való törekvés volt. Több helyen hozzányúltak az állami készletekhez. Pl. Csorvás községben az ellenforradalmi szervek s az ellenforradalmár tanácsvezetők az állami készletből mintegy 40 vagon búzát kiosztottak. Vésztő községben az ellenforradalmi vezetők mintegy 30 vagon búzát osztottak ki, s közel 700 000 forintot kifizettek. 10 Teljesíteni kezdték a kulákok, volt csendőrök és egyéb reakciós elemek követeléseit. Földeket, házakat adtak vissza pl. a mezőkovácsházi járásban, s becsületes embereket kilakoltatva lakásukat visszaadták a kulák tulajdonosoknak. Megkezdődtek a fakivágások. Zsadány községben pl. Juhász Antal, Tóth Lajos és Kereki Lajosné kulákoknak összesen 380 fára adtak ki kivágási engedélyt, azonkívül, hogy mindenki kapott szinte korlátlan mennyiségben fakivágási engedélyt. Sarkadkeresztúr községben a község egész erdejét kiirtották, s a fát széjjelhordták. Hasonló törvénytelen fakivágások történtek Vésztő, Szeghalom, Geszt és még más községekben is.
