Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

A megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökét a megyei tanács apparátusán belül alakult s a magát „városi forradalmi bizottság"-nak nevező, de megyei hatáskört vindikáló ellenforradalmi szervezettel kapcsolatot tartó „ifjúsági parlament" követelésére és nyomására a végrehajtó bizottság visszahívta. Helyette Kávási Ferenc vb-elnökhelyettes lett a vb-elnöke, s a többi vb-vezetők s osztályvezetők is helyükön maradtak ugyan, azonban intézkedési lehetősége az első napokban a vezetőknek, s a végrehajtó bizottságnak alig volt, mivel a járási, városi és községi vb-vezetők eltávolítása egyidejűleg a megye egész területén megtörtént. Általában megállapítható, hogy egy-két községi vb-titkár, vagy járási, városi vb-vezető kivételével a funkcionáriusok leváltásra kerültek, s a helyükön maradt vezetők tehetetlenek voltak a „forradalmi" szervek intézkedéseivel szemben, különösen azért, mert az így megüresedett helyekre az ellenforradalom szempontjából megbízható személyek kerültek beállításra. A leváltások s a végrehajtó bizottságok működésének megbénítása érdekében az ellenforradalmárok a legkülönbözőbb hamis jelszavak bedobásával igyekeztek a tömegeket - annak egy részét sikerrel - a maguk oldalára hangolni. Általános jelszavuk volt „Le a Rákosi-pribékekkel, ki a kommunistákkal a vezetésből". „Egyforintos kenyeret", „ha magyar vagy, állj közénk". Emellett jelszavaik voltak a „függetlenség", „hazafiság", „nemzeti hagyományok" stb. hangoztatása mellett különösen a községekben „vissza a földet", „vissza az ősi földet". Az ellenforradalmi szervek tevékenysége az államhatalom és államigazgatás átvétele céljából többirányú volt. Elsősorban a zavarkeltés, s a termelés megbénítása volt céljuk, s mikor ez többé-kevésbé sikerült, akkor hangolták hamis jelszavaikkal a végrehajtó bizottságok és tanácsvezetők ellen a tömegek egy részét. A honvédség, rendőrség és ÁVH lefegyverzése, illetve bomlasztása s a fegyveres nemzetőrségek felállítása után az ide bekerült felfegyverzett huligán elemek segítségével végre is tudták hajtani törvénytelen intézkedéseiket. Ezekkel a módszerekkel s „le a Rákosistákkal és Sztálinistákkal", „Ki a nép ellenségeivel a tanácsokból" jelszavakkal sikerült is a vezetők, de a tanácsapparátus becsületes, párthű dolgozóinak eltávolítása. A mezőkovácsházi járásban az ellenforradalmárok a járási tanács apparátusából munkástanácsot igyekeztek választatni a dolgozók közül, s mikor ez nem sikerült, mert a megválasztott 15 tagú munkástanács tagjai közül 13 kommunista volt, oly követelésekkel léptek fel, hogy a járási vb tisztítsa meg a járási apparátust a kommunistáktól, az úgynevezett kompromittált személyektől. Mikor ennek a követelésnek teljesítését a járási vb vezetői megtagadták, következett az erőszak. Kimondották, hogy szükségtelen az apparátus és be kell zárni a járási tanácsházát. Ezt október 30-án végre is hajtották, s november 8-án választottak csak új járási vb-vezetőket. Az elnök egy korábban többévi börtönre elítélt pedagógus, elnökhelyettes egy pedagógus és egy volt horthysta tiszt lettek, s a titkár egy pedagógiai főiskolai hallgató, akit már korábban kizártak magatartása miatt a főiskoláról.