Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

lett visszatartani őket. A színház 3 tagját letartóztatták. Nagyon rossz a hangulat, és semmi lépést nem tapasztalt arra vonatkozóan, hogy az illetékes szervek részéről vizsgálat folyna ez ügyben. Kéri, az illetékesek a nyugalom megteremtése érdekében a szükséges lépéseket tegyék meg. Kéri a végrehajtó bizottságot, vegye tudomásul, hogy a színház vezetőségének szándéka becsületes, szeretnének jó, magas hőfokú színházi előadásokat produkálni, jó színházat szervezni Békéscsabán, nyugodt lelkiismerettel állítja, hogy a színház tagjai nem ellenforradalmárok hívei, mint ahogy különböző falragaszok megmutatják, s nem fasiszták, mint ahogy azt egyesek állítják. Ezek az emberek komoly idegmunkát végző emberek, művészek, akik szeretnének jó színházat szervezni Békéscsabán, s szeretnének nyugodt körülmények között megfelelő magas színvonalú előadásokat adni a közönség számára. [...] [...] Kávási Ferenc, vb-elnökhelyettes a beszámoló, valamint a vita során az elhangzottakat foglalja össze. Elmondja, a vb szándékosan csak ennek az osztálynak munkáját tűzte napirendre, mivel ez egy új osztály, s az oktatáson kívül magába foglalja a népművelést, valamint a sportot is. Számolt a végrehajtó bizottság azzal is, hogy ezen a területen futnak azok a problémák, amelyek megoldásra várnak. A pedagógusoknak az ellenforradalmi események alatt tanúsított magatartását értékelve elmondja, úgy vélte, hogy az októberi események után az oktatás vonalán még nagyobb problémák fognak jelentkezni, mint amilyenek tulajdonképpen előfordultak. Helytelen és hibás az az általánosítás, ami még napjainkban is történik. Úgy fest a dolog, hogy az ellenforradalmat a falun a pedagógusok vezették. Ez helytelen felfogás és egyetért azokkal, akik azt követelik, azokat a pedagógusokat, akik hibát követtek el, vonják felelősségre, viszont a többit támogatni, erősíteni kell. Ezt annál is inkább szükségesnek tartja, mivel ismeretes az, hogy a falusi pedagógusoknak a feladatok megoldásában mindig igen nagy szerepe volt. A faluban a pedagógusnak amellett, hogy az ifjúságot neveli, népnevelőnek is kell lennie. A jelentés összeállítását értékelve elmondja, a jelentésben foglalt egy-két dolog kivételével, a jelentés reálisnak mondható. A könyvégetéssel kapcsolatosan hangsúlyozza, ebben a kérdésben nem azon van a hangsúly, hogy milyen könyvet égettek el, hanem azon, hogy ilyen dolog egyáltalán megtörtént. Ezt azzal magyarázza, hogy az ellenforradalmi hatás az orosz nyelv oktatásában mutatkozott meg. [...] [...] Véleménye szerint azért nem lehet egy pedagógust ellenforradalmárnak nevezni, hogy részt vett a felvonuláson, azonban képzettségénél fogva egy pedagógust mindig nagyobb felelősség terhel, mint egy képzetlen embert. Szükségesnek tartja a pedagógusokkal való elbeszélgetést, azonban nem tartja célszerűnek, hogy a város, vagy nagyobb község valamennyi pedagógusát egyszerre hívják össze. Kis egységekben, közvetlen beszélgetés formájában úgy kell a vitát irányítani, hogy a pedagógusok véleményüket el merjék mondani.