Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

4 A forradalmi tanács egyes tagjainak letartóztatásához és az azt követő eseményekhez 1. 86/1., 5. sz. dokumentum. 5

Vö.: 86/1., 3., 4., 5. sz. dokumentum. 6 Más adatok nem igazolják a lakosság fenyegető fellépését a szovjet katonákkal szemben. Vö.: 86/3., 6. sz. dokumentum. 7 A békési letartóztatásokhoz 1. 23., 34., 36. sz. dokumentum. Más adat nem igazolja a kivégzések tervezését. 8

Vö.: 86/3., 6. sz. dokumentum. A szovjet hadsereg „széttépéséről" senki sem beszélt. 139. Békéscsaba, 1957. január 7. A megyei vb-elnök jelentése a vb-nek a megye helyzetéről (részletek) 1. Az ellenforradalmi események hatása megyénkben Budapesten, s több nagyvárosban történtek nyomán megyénkben október hó 26-ától kezdődően különböző szervezkedéseket tapasztaltunk. Békéscsabán, s ezt követően a megye egész területén tüntetéseket, tömeggyűléseket szerveztek, különböző szervek alakultak, forradalmi tanácsok, nemzeti bizottságok, nemzeti bizottmányok stb. néven. A tanácsok végrehajtó bizottságai, elsősorban azért, mert a tömegek nem passzív része e mögé a szervek mögé sorakozott fel, elvesztették az irányítást. Ugyanakkor a tanácsi szervek sem felsőbb államhatalmi vagy a karhatalmi apparátustól segítséget nem kaptak, s ezért bizonyos bomlási folyamat indult meg a végrehajtó bizottságokon és a tanácsapparátusokon belül. Ennek súlyos következményei néhány napon belül jelentkeztek. A megalakult ún. „forradalmi szervek"-be minden községben ellenforradalmi beállítottságú személyek kerültek, s ezek első teendője volt az államhatalom és államigazgatás átvétele. Ez túlnyomó többségben sikerült is. A forradalmi szervek a lakosság egy részének támogatásával a községi végrehajtó bizottságok vezetőit majdnem minden községben leváltották, s helyükbe más személyeket állítottak be, sőt több helyen, pl. Kötegyán, Dévaványa, több ízben is változás történt a végrehajtó bizottságok vezetőinek személyében. Egyidejűleg a tanácsapparátus dolgozóinak egy részét is eltávolítottak, elsősorban a begyűjtési, adóapparátus, s a mezőgazdasági apparátus dolgozóit. Összesen mintegy 320 személy került leváltásra. Az így megbomlott végrehajtó bizottságok helyett inkább a forradalmi szervek irányították a városokat, községeket, és sem a végrehajtó bizottságok, sem a tanácsapparátus nem tudott a mindjobban elszaporodó és legnagyobb részben helytelen követelésekkel szembehelyezkedni, vagy azokat jó irányba terelni. Például Csorvás községben a forradalmi tanács az állami készletből mintegy 40 vagon búzát kiosztott.

1