Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

sal, ha ez nem használ, akkor megsemmisítő csapással. Elég volt a rendbontás­ból, a vérontásból és a pusztításból! - Elég volt! Ne tovább! Viharsarok Népe, 1956. október 26. A lap október 25-i számában Kádár János rádióbeszédét közölte, melyben rendkívüli állapotot hirdetett meg, a fegyverrel harcolóknak statáriumot „ígért", de aznap este 18 óráig adott határidőt a fegyverletételre. 127. Békéscsaba, 1956. október 27. A Magyar Szabad Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsának felhívása Békés megye dolgozói! A Magyar Szabad Szakszervezetek Békésmegyei [így] Tanácsa a Szak­szervezetek Országos Tanácsa Elnökségének határozatát ismerteti veletek, mely­nek a megvalósítását követeli a kormánytól. Egy részét azonnal, egy részét a rend helyreállítása után: I. Politikai téren: 1. A harcot beszüntetni, amnesztiát hirdetni és a szakszervezetek bevo­násával tárgyalást folytatni az ifjúság képviselőivel. 2. Új, széles alapokon nyugvó kormányt létrehozni a szakszervezetek és az ifjúság vezetőinek részvételével. Őszintén feltárni az ország gazdasági helyzetét. 3. A rend biztosítása végett a rendőrséget és a honvédséget a munkás és ifjúsági fegyveres nemzetőrséggel kiegészíteni. 4. Az újonnan alakítandó kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat a szov­jet fegyveres erők kivonásáról az ország területéről. II. Gazdasági téren: 1. Minden termelőüzemben munkástanácsot alakítani, az üzemi értel­miség bevonásával megalakítani a munkásigazgatást. Ezzel párhuzamosan gyö­keresen átalakítani a központi tervezést és az állami gazdasági irányítás rend­szerét. 2. Bérrendezést végrehajtani: a 800 Ft-ig terjedő béreket 15%-kal, az 1500 Ft-ig terjedő béreket 10%-kal azonnali hatállyal felemelni. A magas fize­téseket 3500 Ft-ban maximálni. 3. Altalánosságban megszüntetni a normákat, kivéve azokat az üzemeket, ahol a dolgozók, illetve a munkástanácsok megtartásukat kívánják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom