Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

vádlott a tüntetés előtt egy fél órával tudomással bírt arról hogy a tüntetés készül, és ezért elment a rendőrség épülete mellé, ahol várta a tüntető tömeget és többedmagával irányította azokat.

4 Ezt követően két nappal, december 8-án ismeretlen személyek egy hangos tüntetést szerveztek Békéscsabán. Amikor vádlott erről tudomást szerzett, harmadmagával elment a megyei rendőrkapitányság épületébe, ahol a szovjet hadsereg parancsnokával beszélt. A rend helyreállítása érdekében a szovjet tiszt véleménye az volt, hogy amennyiben a hangos tüntetés bekövetkezik, parancsot fog adni a szovjet katonáknak a fegyver használatára. A vádlott és két társa ekkor arra kérte a szovjet parancsnokot, hogy adjon nekik egy fél órát, és ők közreműködnek abban, hogy a tüntetés ne történjen meg. Ennek megfelelően a vádlott harmadmagával intézkedett is, s kimentek a békéscsabai üzemekbe, ahol sikeresen ténykedtek abban a tekintetben, hogy az üzemek dolgozói ne vonuljanak fel. Ezt követően a forradalmi munkás-paraszt kormány a területi munkástanácsokat rendelettel feloszlatta. A vádlott elfoglalta munkahelyét a kenyérgyárban és ettől kezdve dolgozott egészen 1957 májusáig, amikor is a kenyérgyár igazgatója fegyelmileg elbocsátotta őt munkahelyéről. Tényállást képez az, hogy 1956. november hónapjában a vádlott többször megjelent munkahelyén a kenyérgyárban, ott segítette a vállalati vezetést abban, hogy a kenyérgyár dolgozzon. így vádlott közreműködött abban, hogy a kenyérgyár oxigént és karbidot kapjon, hogy a munka biztosítva legyen, közreműködött abban, hogy a földműves-szövetkezet boltja kimenjen a kenyérgyárba, és a dolgozók ott eszközölhessék bevásárlásaikat. Segített a vádlott járművet szerezni akkor, amikor a kenyérgyár gépkocsija elromlott és a kenyeret nem volt mivel kiszállítani az üzletekbe, és tett olyan intézkedést, hogy a családos kenyérgyári dolgozók az akkori nehéz tüzelőellátás ellenére tüzelőhöz jussanak. A vádlott ellen nyomozás nem indult egészen 1957. év végéig. A bűnvádi eljárást és a nyomozás elrendelését az idézte elő, hogy a vádlott, miután fegyelmileg elbocsátották őt, fegyelmi elbocsátásába nem nyugodott meg. Keresettel fordult a bírósághoz, s miután a polgári bíróság előtt széleskörű bizonyítást rendeltek el, ott vallomások hangzottak el vádlott magatartására vonatkozólag, melynek birtokában azután az ügyészség bűnvádi eljárást indított vele szemben. [...] [...] Laluska Pál s. k. mb. tanácsvezető, a tanács elnöke Korcsog Pál s. k. ülnök, Szelei Józsefné s. k. ülnök. A kiadmány hiteléül: Menz irodavezető