Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

az 1956. november 4-ét követő időre mutatkozik súlyosabb megítélés alá, mert már ekkor látnia kellett volna, hogy az a mozgalom, ami Békéscsabán még november 4-e után is fennállt, a forradalmi munkás-paraszt kormány megdöntésére, annak gyöngítésére irányul. A Legfelsőbb Bíróság mind az I., mind a II. r. vádlott tevékenységével kapcsolatosan megállapított tényállást az 1956. november 4-ét követő időre vonatkozóan el is fogadta. Vitathatatlan tény, hogy mind a két katona vádlott a Békéscsabán kialakult ellenforradalmi csoportban részben tevőleg, részben ezen szervezet tagjai által kifejtett tevékenységgel egyetértve részt vettek. Tehát így a cselekményük helyesen a BHÖ 1. pont 2. bekezdésében foglalt bűntett tényálladéki elemeit teljes egészében kimerítik. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor az I. és II. r. vádlottal szemben - mint halmazati bűncselekményt - a társadalmi rend megdöntésére irányuló szervezkedés bűntettén kívül - a BHÖ 34. pontjában foglalt robbanóanyaggal való visszaélés bűntettét is külön megállapított. [...] [...] A vádlottak terhére kiszabott büntetés mértékének megállapításánál a Legfelsőbb Bíróság egyezően az elsőfokú bírósággal arra kíván rámutatni, hogy a cselekményeik igen súlyos megítélés alá esnek. Ezen megállapítás mellett azonban a Legfelsőbb Bíróság indokolatlanul súlyosnak találta azokat a börtönbüntetéseket, melyeket az elsőfokú bíróság vádlottakkal szemben megállapított. Valamennyi vádlott a dolgozó nép soraihoz tartozik. I. és II. r. vádlott katonai szolgálatuk alatt ezt megelőzően kifogástalanul teljesítette azokat a feladatokat, melyeket a katonai kötelezettség rájuk rótt. A büntetés lényeges leszállításánál nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az I. és II. r. vádlottat károsan befolyásolta egyrészt közvetlen parancsnokuk, másrészt Békéscsabán állomásozó Tóth Mihály [helyesen: István] alezredes, békéscsabai hadosztályparancsnok magatartása is. A III. r. vádlott vonatkozásában megállapítást nyert, hogy amikor értesült a rögtönbíráskodási eljárásról, az általa birtokolt Parabel pisztolyt megsemmisítési szándékkal dobta bele a vízbe. Megállapítható, hogy a IV r. vádlott cselekménye sem tekinthető olyan súlyos jellegűnek, mint ahogyan azt az elsőfokú bíróság értékelte. A tényállás szerint IV r. vádlott két-három esetben vett részt azokon a megbeszéléseken, melyeket a vád tárgyát képező időben a békéscsabai ellenforradalmi szervezet folytatott. Egy alkalommal vállalkozott arra, hogy kb. 40-50 db röpcédulát terjesszen. Nem vitás azonban az, hogy ellenforradalmi célzattal, illetőleg a társadalmi rend megdöntésére irányuló szervezkedési szándéktól indíttatva rejtegetett magánál egy db TT pisztolyt. Azonban a büntetés kiszabásánál a Legfelsőbb Bíróság nem hagyhatta figyelmen kívül a IV r. vádlott fiatalabb életkorát és társai ráható magatartását. [...] dr. Sömjén György mb. őrgy. tanácsvezető Dr. Gábor József hb. őrgy. előadó-ítélőbíró dr. Szíjártó Károly hb. őrgy. ítélőbíró