Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

célokra. Mindezen tevékenységét a katonái bíróság feltétlen a szervezkedésben tevékeny részvételként kellett, hogy tekintse. Ugyanilyen II. terhelt magatartása is, aki már akkor kapcsolódik bele az ellenséges aknamunkába, amikor már a néphatalom megerősödőben van, ő is megismeri a csoportot, annak célkitűzéseit, mégis tevékenyen közreműködik az esküszövegezésben, a röplap-előállítás feltételeinek megteremtésében, gépet és stencilt ad kölcsön, az egyik illegális gyűlést rendfokozata tekintélyével védi, vidékre is elmegy tájékozódni a helyzetről, majd a csoportot tájékoztatják, kölcsönadja szolgálati fegyverét, tudomással bír Dohányos és Szombati fegyveréről, vállalkozik, hogy Dohányosnak még tárt és lőszert is szerez. I. terhelttel együtt V vádlottól robbanóanyaghoz jut, ezt a csoport előtt feltárja, hatását megmagyarázza. A bíróság megállapítása szerint az ő tevékenységei még fokozottabb, és még nagyobb súlyúak, éppen azért, mert ő már a konszolidálódás időszakában kapcsolódott bele a bűnös akcióba. [...] [...] Emellett a katonai bíróság I. és II. terheltet robbanóanyaggal való visszaélés bűntettében, III. és IV terhelteket pedig fegyver-, illetve lőszerrejtegetés bűntettében is bűnösnek mondotta ki, mely cselekvőségük ugyan szorosan és időbelileg is beleilleszkedett a szervezkedés bűntettébe, mert annak végrehajtásához ezen tevékenységekre is többek között szükség lehetett. Azonban a bíróság álláspontja szerint mindezeket a cselekmények rendkívül veszélyes volta folytán jogilag is külön kellett értékelni az általános bírói gyakorlatnak megfelelően, már azért is, mert ezen bűncselekmények külön bűnös szándékon is kellett, hogy nyugodjanak, és különösen és rendkívül fokban társadalomveszélyesek is. [...] [...] Terheltek cselekménye igen súlyos és rendkívül nagy társadalmi veszélyességgel bír. Nem osztotta a bíróság a védelem azon álláspontját, hogy terheltek cselekménye csökkentettebb súlyú lenne, csak azért, mert nem az ellenforradalmi események és fegyveres lázadás idején követték el azokat, hanem később, amikor az ő tevékenységük már nem bírt különös veszélyességgel. Különösen ehhez az állásponthoz ragaszkodott II. terhelt védője. A katonai bíróság azonban a körülmények alapos ismerete és az összefüggések feltárása után éppen az ellenkező álláspontra kellett, hogy helyezkedjék. Kétségtelen, I. terhelt legelőször kezdte el bűnös cselekvőségét, azonban a cselekmények igazi súlya annak ellenére, hogy I. terhelt már előbb is súlyos törvénytelenséget követett el, mégsem akkor kezdődött, hanem később, november hó elején, sőt december elején. Amikor már egyáltalán nem lehetett azt mondani, hogy „a fejek megzavarodtak". Ekkorra már megalakult a munkás-paraszt kormány, és világos programot adott. Megalakultak a pártszervek, országosan megindult a konszolidáció. Terheltek éppen ebben az időben léptek fel a néphatalommal szemben, és a saját rendelkezésükre álló eszközeikkel és tehetségükhöz mérten mindent megtettek, hogy a kibontakozást akadályozzák, gátolják, és az ellenség malmára hajtsák a vizet. Fokozza a történtek súlyát, hogy mindez Békés megyében történt, ahol országosan ismert tény, hogy ebben az időszakban [olvashatatlan szakasz] vonatkozásban a legtöbb probléma és nehézség merült fel.