Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

pen akkor, amikor a lakosság egy része mozielőadásról jött kifelé. Ezt a tömeget erősen felizgatták, úgyhogy ezek is, velük együtt a város központja felé indultak és ott is tüntetést rendeztek. Ekkor kisebb csoport kivált a fő hangadók közül, valamint I. vádlott és még két katonatiszt bementek a helyi rendőrkapitányságra és követelték az államvédelmi tisztek lefegyverzését. Erre a kapitányság vezetője az államvédelmi beosztottait egybehívatta, akikkel a fegyvert jegyzőkönyvileg átadatta a helyi kiegészítő parancsnokságnak. A lefegyverzés során I. terhelt kétségtelen mérséklőén viselkedett és olyan természetű kijelentést is tett a lefegyverzetteknek, hogy nem kell különösebben félniük, még esetleg a honvédséghez is kerülhetnek. Sőt közbelépésével elérte, hogy a lefegyverzetteknek csak a fegyverüket kellett átadni és nem vették el azok egyenruháját, ahogy eredetileg akarták.

3 Ezután I. vádlott csoportjával visszament Békéscsabára, a történteket jelentette elöljárójának, Szántai hdgy.-nak, mire őt magához hívta, megdicsérte, és azt mondta: „ezért még nagyok lehetünk". Ettől kezdve Szántai hdgy. széltében-hosszában hősködött az esettel, mondván, hogy a vasútkommendánsi hivatal milyen forradalmi hőstettet hajtott végre. Ezután I. vádlott semmiféle különösebb, büntetőjogilag értékelhető magatartást nem tanúsított, egészen november 4-ig. A munkás-paraszt kormány megalakulása után mint ismeretes, Békéscsabán, de szerte az egész Békés megyében, a konszolidáció csak igen nehezen indult meg. Ugyanis a békéscsabai hadosztály-parancsnokság parancsnoki törzsének árulása folytán nagyszámú fegyver került ellenforradalmi elemek kezébe. Emellett szerte Békés megyében a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása után is, igen gyakran voltak tüntetések, felvonulások, ellenforradalmi demonstrációk, sőt nem egy fegyveres, ellenforradalmi akció is történt. A helyzet még december közepéig sem konszolidálódott, úgyhogy a statárium bevezetése után is kellett katonai bíróság elé állítani nemcsak fegyverrejtegetőket, hanem ellenforradalmi szervezkedést fegyveresen végrehajtókkal is [így]. Ilyen légkörben hajtották azután végre terheltek további cselekvőségüket a következőképpen: II. vádlott az ellenforradalom időszakában szabadságon volt. November hó elején tért csak vissza beosztási helyére, amikor is mind Szántai hdgy., mind I. vádlott a történtekkel, illetve az ellenforradalmi időszakban tanúsított magatartásukkal kapcsolatosan sorozatosan büszkélkedtek és hősködtek. Tették ezt annak ellenére, hogy a kormány elnökének nyilatkozata, valamint rádió szózata

4 akkorra már a becsületes emberek szemét fel kellett hogy nyissa. November hó elején ennek ellenére Szántai Pál hdgy. II. vádlottat bemutatja a MÁVállomás forradalmi bizottságának, mellyel addigra mind neki, mind I. terheltnek szoros baráti kapcsolata alakult ki. Ennek kapcsán I. és II. terhelt szorosabb kapcsolatba került nemcsak a MÁV munkástanácsának tagjaival és az állomás fő hangadóival, hanem a helyi BARNEVAL forradalmi bizottságával is, mely helyi viszonylatban az egyik ellenforradalmi gócot képezte. így többek között megismerkedett Polgár Jánossal, Lévai Istvánnal, Szelezsán Mihállyal, Mochnács Ilonával és még más polgári személyekkel, akiket később a gyulai