Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

A kihallgatás a terror és megfélemlítés jegyében folyt. Hrabovszky László és társai fejére zsákot húztak, úgy hurcolták el őket a celláktól a kihallgató szobákig és vissza. A per előkészítése során az az alapeszme érvényesült, hogy tudatosan előkészített szervezkedés vezetett a lázadás kitöréséhez, s ez kellő megalapozottsággal halálos ítélet kiszabását vonhatja maga után. A szervezkedés élére Bibó Istvánt, a közismert társadalomtudóst akarták állítani, de a legnagyobb igyekezet mellett sem tudtak rábizonyítani semmit sem. A bizonyítás Hrabovszky László esetében is holtpontra jutott. Több mint öt hónapig tartó, minden testi és lelki megpróbáltatással dacoló konok hallgatás után az ügyész felhagyott a bizonyítási kísérletekkel és a tárgyalásra megidézett rab tanúk kényszervallomásainak visszavonása után Hrabovszky László esetében ejtette a vádat. A következetes, konok hallgatás és tagadás az ő esetében eredményes volt. Társait a Legfelsőbb Bíróság 6 hónaptól 2 évig terjedő börtönnel sújtotta és mint a szocialista társadalomra veszélyes egyéneket, az 1963-as közkegyelem alkalmával sem bocsátotta szabadon. Hogy mit élt át Hrabovszky László a Fő utca VI. emeletének vizsgálati osztályán, azt nehezen lehetne szavakkal leírni. A megértésben azonban segítheti fantáziánkat Hrabovszky László rabtársának, Székfi Szilárdnak szomorú esete, aki a vizsgálat alatt megzavarodott. Rémképeket látott és bomlott elmével ilyesmiket mondott: „Japánok vagyunk, tengervízből pároljuk az olajat." Vallatói „emberségesek" voltak. Papírt és színes ceruzákat adtak neki, hogy rajzolja le. Lerajzolta! A Legfelsőbb Bíróság különtanácsa pedig elítélte. Későbbi szabadulását néhány évvel élte túl. Később a rendszer részéről veszélyesnek minősített, állandóan ide-oda szállított és az ország különböző börtöneiben elszigetelt prominens politikai rabok egy nagy része ismét visszakerült a Kozma utcai Gyűjtőfogházba. A hatvanas évek elején kezdett enyhülni a terror, elviselhetőbbé vált a falak közé szorított élet. A sorstársak számon tartották bajtársaikat, igyekeztek tudomást szerezni hollétükről. Működött egy ún. földalatti bajtársi segélyszolgálat, amelyet az emberségesebb őrök hallgatólagosan tudomásul vettek, nem akadályoztak. Hrabovszky László felmentéséről is tudomást szereztek legközelebbi bajtársai, s a Gyűjtőbe történt visszaszállítása után azonnal akció indult megsegítésére. Két hét sem telt el, Hrabovszky Lászlót kihozták zárkájából, s a börtön tervezőirodájában biztosítottak számára munkát: A fordulat lelki felszabadulást, ha az akkori börtönviszonyokat ismerve szabad így fogalmazni, emberibb életet hozott számára. Együtt dolgozhatott, együtt tölthette idejét Pataki Lászlóval, a halálos ítélet megváltoztatásával „kegyelmes úrrá" avanzsált Mécs Imrével, Péterffi Miklóssal. Börtönéletének ezt a szakaszát az ismeretek gyarapodása, látókörének további bővülése jellemezte. Az egyetemi előadások szintjén mozgó értékátadó beszélgetések pótolták azt az űrt, amelyet az egyetemi stúdiumok kiesése okozott. A tervezői munkakörrel járó szabadabb mozgáslehelőség lehetővé tette az eszmecserét olyan köztiszteletben álló személyekkel, mint dr. Mérey Ferenc pszichológus professzor, Lőcsei Pál újságíró, Széli Sándor műegyetemi tanár-