Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

végre, de tudom azt, hogy a lefegyverzés megtörtént. Az államvédelmi hatóság tagjainak a letartóztatását Tóth alez. és Nyilas Sándor katonai ügyész hajtották végre. Ennek a módját sem ismerem. A vasúti sínek felszedésében, amint arról annak idején értesültem, Csimma Jenő szds. és Széli mérnök vettek részt. Ezt csak hallomásból tudom. A munkászászlóalj megszervezésével kapcsolatban én úgy értesültem, hogy kb. 200-250 polgári személyt fegyvereztek fel. Én ezt nem tudhatom, mert a munkászászlóalj megszervezésében és felfegyverzésében az előbb említett toborzáson kívül semmiféle tevékenységet nem fejtettem ki. Én a békéscsabai forradalmi tanács elnökségének voltam a tagja. Az elnök először Kaskötő volt, de aztán úgy döntöttünk, hogy soros elnök legyen, azaz az egyes üléseken felváltva elnököljünk. Később mégis Kaskötő lett ismét megválasztva elnöknek.

6 A forradalmi tanács elnökségében titkár nem volt választva, azonban megbízatás nélkül ilyenforma funkciót látott el Szabó Jenő százados. Békéscsabán a forradalmi bizottság döntése alapján, október 31-én egy rádióállomás lett szervezve. Ezt Szutórisz László nevű tanár javasolta és vállalta az elkészítését is. A forradalmi bizottság a rádióadó-állomás felállításával egyetértett, így én is egyetértettem azzal. A rádióadó-állomás felállításával azért értettem egyet, mert ekkor már több felől hallottuk, hogy más városokban is, így Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Kecskeméten működnek rádióadó-állomások. Tagadhatatlan, hogy a rádióadó-állomás működésének egyik célja volt a propaganda terjesztése. Az adóállomás, emlékezetem szerint november 1jén, vagy 2-án estére készült el. A megindulásnál én is tartottam egy kb. háromperces rádióbeszédet.

7 Lényege ennek az volt, hogy a többi megyékhez hasonlóan, nálunk is megindul a „Szabadság" adóállomás, amelynek feladata lesz a Békés megyei helyzetről való tájékoztatás és más műsoroknak a sugárzása. Ünnepi beszédet a rádióállomás megindulásával kapcsolatban Féja Géza író mondott. A rádióadó-állomás további működéséről nem tudok, mert irányítását a színészek vették át. November 4-én hajnalban, amikor a szovjet csapatok elfoglalták Békéscsabát, én a lakásomon voltam, azonnal felöltöztem és kirohantam, és mivel lövöldözéseket hallottam, kiabáltam a szovjet csapatoknak, hogy ne lőjjenek [így], a lakosság nem lő. A laktanya felől hallottam a lövöldözést, odarohantam és ott is felszólítottam a szovjet csapatokat, hogy ne lőjjenek [így], mert a lakosság nem lő, és mivel láttam, hogy a szovjet csapatok által leadott lövések hova csapódtak be, közöltem velük, hogy oda ne lőjjenek [így], mert ott éppen államvédelmisták vannak bezárva. Erre a szovjet parancsnokság megszüntette a tüzelést, bementek és szabadon bocsátották az államvédelmistákat. A szovjet parancsnoksággal beszélgettem, ezek megkértek, hogy menjek vissza a városba, ott működjünk tovább, mondjuk meg a lakosságnak, hogy ők senkit nem bántanak, jóindulattal vannak. November 6-án a szovjet csapatokkal beszélgettünk, ekkor felötlött bennem, hogy a békéscsabai rádióállomáson keresztül egy beszédet intézek a nép-