Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)
November 3-án, már nem tudom pontosan, hogy reggel-e, vagy később, szólt nekem Nyilas Sándor fhdgy. katonai ügyész, hogy menjek a laktanyába, az államvédelmi hatóság tagjait, akik előzetes letartóztatásban vannak, bizottságilag felül fogják vizsgálni, ebben én is vegyek részt. Az esti órákban be is mentem a laktanyába, ekkor Tóth István alez. szobájában egy bizottság jött össze, amelyen rajtam kívül jelen voltak, Tóth István alez., Huzsvai Gyula r. alez., Köles Pál r. szds., Erdős Zoltán tanár, Kaskötő nevezetű színész, és vagy 6-8 katonatiszt. Ezeket nem ismertem. Nyilas Sándor fhdgy. katonai ügyész ismertette előttünk, hogy a katonai ügyészség veszi kezébe az államvédelmi hatóság tagjainak a sorsát, parancsot kapott a katonai főügyészségről, hogy a letartóztatásokat eszközölheti, Budapestről le fognak jönni, felülvizsgálják a letartóztatottak ügyét, addig is szabadon bocsáthatja azokat, akiket semmilyen felelősség nem terhel. Közölte, hogy ő a füzetéből olvasni fogja a letartóztatottak neveit és tegyünk javaslatot a szabadlábra helyezés, vagy a további őrizet fenntartására. Lényegében három kategóriát állapított meg, mégpedig az egyikbe tartoztak azok, akiket azonnal szabadlábra lehet helyezni, a másikba azok, akiket a katonai főügyészség részéről való felülvizsgálat után lehet szabadlábra helyezni, és a harmadikba pedig azok, akik közülünk, akárkinek a tudomása szerint olyan bűncselekményt követett el, ami miatt felelősségre vonásnak van helye, így pl. kegyetlenkedés, emberölés, Rajk-ügyekben való részvétel stb. Ezután Nyilas fhdgy. olvasta a neveket, ezekre vonatkozóan csak Huzsvai r. alez. és Köles r. szds. tettek megjegyzéseket, mivel az államvédelmi hatóság tagjait mi nem ismertük. Az egyes személyekre vonatkozóan Huzsvai és Köles elmondták, hogy ezek operatív csoportba dolgoztak, azért nem bocsáthatók el, egyes személyekkel kapcsolatban más egyéb okokat hoztak fel, így pl.: konkrétan emlékszem arra, hogy Apáti szkv.-re Huzsvai azt mondta, hogy ez foglár volt, ez sokat tud, nem lehet elbocsátani. Én három főre tettem javaslatot, hogy azokat szabadlábra kell helyezni, ezekkel részben ismeretségben voltam, részben pedig hozzátartozóik útján ismertem őket. Ezek között volt Szabó Miklós fhdgy., Vánkus István fhdgy., Bocskai István szds. Ezek közül az egyikkel iskolába jártam, a másiknak a felesége tanítónő volt, a harmadik pedig szomszédom volt. Az ilyen felülvizsgálás alapján kb. 8-10 fő szabadlábra helyezését vettük tervbe. A szabadon bocsátást november 4-re vettük tervbe, mivel az együttes vélemény az volt, hogy késő este van, nem volna helyes őket kibocsátani. Megjegyezni kívánom, hogy a társaim azt állítják, hogy én azt javasoltam, hogy a szabadlábra helyezés előtt tegyük újságba azoknak a neveit, akiket szabadlábra helyezünk. Ez nem felel meg a valóságnak. Volt szó újságcikkről, az előző cikkemmel kapcsolatosan megjelenő tárcáról, amelyben a lakosság tudomására kívántam hozni az államvédelmi hatóság tagjaival folytatott beszélgetésem alapján szerzett ismereteimet. Történetesen azt, hogy a békéscsabai AVH tagjai 1953 óta teljesítenek csak szolgálatot és így nem vettek részt a Rajk-féle eseményekben. Tehát nincs ok aggodalomra hozzátartozóikkal kapcsolatban.
