Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Horváth Lajos s. k. m. b. tanácsvezető., a tanács elnöke, Abaházy Gáborné s. k. ülnök, tanácstag, Réthy Sándor s. k. ülnök, tanácstag A kiadmány hiteléül: Mertz irodavezető Másolat, irodavezetői hitelesítéssel és a megyei bíróság pecsétjével. - BéML B. 5/1958. A vádiratban (1957. december 7.), (uo.) a vádlott „rovásán"a nagyszénási párttitkár megfenyegetése is szerepelt, az ítéletben nem. A Legfelsőbb Bíróság 1958. július 29-i ítéletében Tóth Mihályt 5 rendbeli személyes szabadság megsértésével is terhelte, de az ítéletet nem változtatta meg. (Uo.) 37. Békés, 1957. június 19. Jegyzőkönyv a járásbeli egészségügyiek felülvizsgálatáról Az Egészségügyi Minisztérium 0055/1957.TUK rendelete alapján a bizottság felülvizsgálta a járás egészségügyi dolgozóinak az ellenforradalom alatt tanúsított magatartását. Mezőberény község: egészségügyi dolgozók száma 33 fő. Az ellenforradalmi időszak alatt Braun Józsefné bölcsődei dolgozó kijelentette, hogy „jaj nektek, kommunisták, most rajtatok a sor, s az időtök már lejárt". Ezen kijelentésével igyekezett megfélemlíteni a bölcsődében dolgozó párttagokat. Dr. Kovács Mihály orvos az ellenforradalmi időszak alatt passzív magatartást tanúsított, de azonban 1957. május hónapban a nőtanács felkereste és kérte őt, hogy némi anyagi támogatással járuljon hozzá a gyermeknap megrendezéséhez. Dr. Kovács a nőtanács tagjaival szóba sem állt, hanem durva kifejezésekkel a nőtanács tagjait kiutasította. A mezőberényi 14/16. sz. gyógyszertár vezetője az ellenforradalmi időszak alatt szoros kapcsolatot tartott és jelenleg is tart az ellenforradalmi vezetőkkel, többek közt Tőkés nevezetű ellenforradalmi titkárral, valamint a többi ellenforradalmiakkal is. Véleményünk szerint a gyógyszertár vezetője eszmei'irányítója volt a mezőberényi ellenforradalomnak. Köröstarcsa község: egészségügyi dolgozók száma 19 fő. Az ellenforradalmi időszak alatt Urbancsok Pálné szülésznő azt a gúnyos kijelentést tette, hogy „vajon hányszor fogunk felszabadulni még az oroszok jóvoltából?" "Vblt olyan eset, amikor szülő anyához hívták ki, és arra hivatkozva, hogy szabadságon van, nem ment ki - de tudatában volt annak, hogy a községben lévő orvo-