Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

A vádlott köteles az eddig felmerült 770 forint 70 fillér és az ezután fel­merülő bűnügyi költséget az államnak megtéríteni. Ellenben a bíróság vádlottat az 1 rb. folytatólagosan elkövetett termelő­szövetkezet elleni izgatás büntette miatt ellene emelt vád alól bűncselekmény hiánya okából felmenti. Indoklás: I. A bíróság a következő tényállást állapította meg: a) A vádlott személyi körülményei tekintetében: Újvári László vádlott dolgozó osztályhelyzetű. Apja postai kézbesítő volt. A család felszabadulás előtt Csehszlovákiában élt. Vádlott ott szerzett tanítói oklevelet, de - miután 1947-ben basedowal operálták - fizikai munkavégzésre tért át és különböző vállalatoknál dolgozott. Vádlottnak 5 testvére van, akik közül csak a Mária utónevü - aki varrónő - él Magyarországon, míg Károly, aki cukrász, István, aki kereskedősegéd, Anna, aki szállodavezető és Dezső, aki ta­nító, Csehszlovákiában élnek. Párttag nem volt. Katonáskodott Csehszlováki­ában is, majd Magyarországon a 22. gyalogezrednél teljesített szolgálatot és szakaszvezetői rendfokozatot ért el. A magyar nyelven kívül cseh és szlovák nyelven is beszél. A vádlott békési gazdálkodó családból nősült, felesége szüle­inek 27 kat. hold földjük van, felesége 13 és fél kat. hold földet örökölt, amely ingatlan tanyával együtt tagosítás alá esett. 2 A 700 négyszögöles kertes tanyába 1957. január végén a vádlott családostól visszaköltözött, miután a termelőszö­vetkezet - amelynek Nyíri Sándor, a tanya korábbi lakója is tagja volt - felosz­lott, és a területén lévő említett tanyából Nyíri és felesége, akiknek korábban a tsz-be bevitt saját tanyájuk volt, egy másik tanyába költöztek. A vádlott felesége háztartásbeli, 10 és 3 éves gyermekei az eltartásában vannak. 1954 nyarán a vádlott budapesti juta- és kendergyártól kikérés folytán a körösladányi henger­malomhoz került bemérőnek. Ugyanazon év őszén az egyik őröltetőnek, aki a vámlevonást sokallta, azt a választ adta, hogy „nem mink vámolunk, hanem Rákosiék és azon felül van még más is". Ezt többen is hallották. Vádlott fenti­ekben írt elítéltetésének a tárgya ez a kijelentése volt. Vádlott 1955. augusztus 30-tól kezdve, majd 1956. november 8-tól az őrizetbe vételéig a Békés Megyei Vízműépítő és Kútkarbantartó Vállalatnál, mint segédmunkás dolgozott. b) A vádlott cselekménye tekintetében: A vádlott 1956. október 27-én, amikor Békésen a „forradalmi bizott­ság"-ot a kultúrteremben megválasztotta a tüntető tömeg, a tömeg tagjaként jelen volt. Ott találkozott össze a tejhordásból régóta ismert Szatmári István

Next

/
Oldalképek
Tartalom