Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

A megyei bíróság ezért a vonatkozó törvényhelyek alapján, az enyhítő rendelkezés alkalmazásával Lukács Ferenc I, r. vádlottat 3 (három) évi és 6 (hat) hónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, továbbá a büntetőtörvényben felsorolt egyes jogok gyakorlásától 5 (öt) évi időre való eltiltásra és 1000 (egyezer) forint értékű ingó vagyonának elkobzására, mint mellékbüntetésre, Bondár János II. r. vádlottat 1 (egy) évi és 2 (kettő) hónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, továbbá mellékbüntetésül 2 (kettő) évi időre a büntetőtörvényben felsorolt egyes jogok gyakorlásától való eltiltásra és 500 (ötszáz) forint értékű ingó vagyonának elkobzására, Nyíri Béla [így] (Ernő) III. r. vádlottat 4 (négy) évi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, továbbá mellékbüntetésül 5 (öt) évi időre a büntetőtörvényben felsorolt egyes jogok gyakorlásától való eltiltásra és 1000 (egyezer) forint értékű ingó vagyonának elkobzására ítéli. Vádlottak kötelesek az eddig felmerült 293,- Ft bűnügyi költséget egyetemlegesen, míg az esetleg még ezután felmerülő eljárási költséget pedig külön-külön az államnak megtéríteni. Lukács Ferenc I. r. vádlott által 1957. február 22-től július 1-jéig közbiztonsági őrizetben és 1957. július l-jétől előzetes letartóztatásban eltöltött idő minden napját, míg Nyíri Ernő III. r. vádlott által 1957. február 27. napjától augusztus hó 28. napjáig közbiztonsági őrizetben, augusztus 28-tól pedig előzetes letartóztatásban eltöltött idő minden napját a kiszabott szabadságvesztés büntetésébe beszámítja. Indokolás: A megyei bíróság az eljárás adatai alapján a következő tényállást állapítja meg: Lukács Ferenc I. r. vádlott szüleinek 2 hold földjük volt. 1918-ban nevelőszülők gondozása alá került s az elemi iskola elvégzése után ezek 18 holdas gazdaságában tevékenykedett, azonban 17 éves korában elszegődött mezőgazdasági alkalmazottnak s ez volt a foglalkozása egészen 1939-ig, amikor is bevonult katonai szolgálatra. Leszerelése után 1942-ben megnősült. Minthogy 1950ig tartotta nevelőszüleit, ezért azoktól kapott 4 hold földet tanyával, ezen a földön, valamint az időközben vett 4 holdon, vagyis összesen 8 hold földön gazdálkodott 1950. év őszéig, amikor is a 8 hold földjét tanyával együtt betagosították és helyette csereingatlant kapott tanyával együtt. Minthogy e kapott csereingatlan a községtől távol - kb. 8 km-re - fekszik, s főleg, hogy tanyájából is ki kellett költöznie, ezt a vádlott igen sérelmesnek találta.