Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Szatmári István maradt továbbra is az elnök, Szivák Zsigmond elnökhelyettes, Gyöngyösi Elek jegyző. Ezzel az átszervezéssel kerültek be a forr. munkástanácsba üzemek, hivatalok delegáltjai, általában olyan személyek, akik a munkaterületeken állandóan hangoskodtak, sztrájkra uszítottak, vezetők eltávolítását követelték. Sorozatos gyűlésezések alkalmával Szatmári István volt forr. tanács elnöke 7 esetben mondott le éppen annak következtében, hogy a beszervezett tagok között állandó ellentét és viszálykodások voltak. Megtámadták a parasztság képviseletét az üzemi dolgozók azzal, hogy a parasztság kihasználta a zavaros időszakot, áruhalmozást csinált, inflációra törekedtek és ennek a bérből és fizetésből élő dolgozók vallják kárát. A harmadik esetben újjáalakították a három vezetőt, illetve új nevet vett fel a bizottság „Forradalmi Munkás Paraszt Tanács". Ekkor tört élre Szivák Zsigmond, mint a tanács elnöke, Szántó István középparaszt, aki egyébként a Szabadság termelőszövetkezet feloszlásában fejtett ki eredményes munkát és Gyöngyösi Elek maradt továbbra is jegyzőnek. Ez az összetétel is megmutatta, hogy a fő hangadó és irányító személyek az értelmiségiekből tevődtek össze, és a munkás-paraszt delegáltakat csak statisztálásra használták fel főleg. Szatmári István visszavonulása alkalmából sem ült tétlenül, lakásáról irányította a fegyveres erőket, valamint a tarhosi forr. tanács elnökét és megrögzött eszméjével még két alkalommal indított hadjáratot a kisgazdaotthon visszaszerzése érdekében, ami ugyan nem járt eredménnyel. A végleges forr. tanácsok megszüntetése előtti napokban állandóan szervezték a tüntetéseket, gépkocsikat vonultattak fel, amelyen Békéscsabára szállították az üzemi dolgozókat, állandóan követelték a rendőrség és a népőrség tagjainak lefegyverzését. Ekkor lépett porondra Tímár, a békési gimnázium egyik tanára és Gyöngyösi Elek, akik féltették az általuk forradalmi vívmányoknak nevezett eredményeket, újrakezdték szervezni a kormányzat által engedélyezett munkástanácsot. Ez az időszak mindössze 1-2 napig tartott, amikor az ideiglenes Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány bejelentette, hogy országosan meg kell szüntetni a forr. tanácsokat, bizottságokat, bizottmányokat. A karhatalom megerősödésének dacára, valamint a kormány intézkedésére, amelyben a különböző forradalmi és ellenforradalmi szerveket megszüntetettnek mondotta ki, próbálkozást tett még Szabados György, a kosárüzem vezető hangadója. Hajdú István gépállomási munkástanács elnöke, és Szántó István a Szabadság Termelőszövetkezet munkástanácsának elnöke. Kísérletet tettek arra, hogy az erősödő fegyveres karhatalmat még egyszer megsemmisítsék és olyan követeléseket támasztottak a tanács vezetői felé, hogy a forradalomhoz való tartozásukat biztosítsák be azzal, hogy szereljék le a karhatalmat és a népőrséget, és adják át a fegyvert a kosárüzem és a gépállomás dolgozóinak. Bejelentették azt is, ha erre nem kerülhetne sor, a gépállomás megkezdte a fegyverek gyártását és ők fogják leszerelni a rendőrséget is. Békés községben a fegyveres hatalom újraátvételére tett kísérlet ezzel fejeződött be. Ellenben gazdasági vonalon továbbra is folytatták a társadalom