K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)

DOKUMENTUMOK - A hitközségek mindennapjai

17/b A Tótkomlósi járás szolgabírójának véleménye az izraelitákkal szemben követendő elvekről Battonya, 1854. február 18. Alólírt Cs [ászári] Királyi helytartósági Tanácsos Békés-Csanád megyei Cs [ászári] Királyi Főnök Úr Ő Nagyságának f. év 97. sz. a[latt] kelt kegyes rendelete folytán az izraelitáknak fekvő javak bírhatási képességüknek mikénti szabályozhatása s illetőleg állampolgári viszonyaiknak rendezhetése tárgyában van szerentsém alázatos tisztelettel jelenteni, s e részben következő adatokkal szolgálni, éspedig: l

ör a Tótkomlósi járásban 1848. év előtt izraeliták sem nem laktak, sem fekvő javakat nem bírtak, mert fekvő javak birtoklására nézve törvényes gyakorlatban nem voltak - azóta néhány eset fordult elő, éspedig 1851. évben, hogy a zsidók ingatlanságot [sic!] szereztek, melynek bírhatásától azelőtt ki valának zárva.

1 2

or Hogy tehát az izraeliták birtokképessége ezen megszorításától feloldoztassák, s ezeknek úgy, mint más állambéli polgárnak fekvő vagyont szerezni lehessen, csekély véleményem szerint, a tekintetben oly módon vélnék segíthetni, ha hogy azoknak a házvétel bárhol és általányosan, a telek, vagyis földek vétele pedig csak bizonyos megállapított maximumig, 30-50 holdig engedtetnék meg - mi által a kisebb fekvő birtokok [száma] emelkednék, az izraelita osztály pedig a földművelési ágat magáévá tevén, ezen kereseti módhoz is hozzászokna. 3

or Hogy bármily vallásbéli osztályú község a községben különálló községet bírjon, vagyis hogy Status in Statu legyen, állami szempontból épp oly helytelen, mint a közigazgatás érdekében is célszerűtlen. A zsidó politikai községeket tehát egyáltalán felosztandóknak véleményezem, mert valamint más vallásbéli felekezetnek nincs megadva a jog kebelükből külön községet alakítani, mért volna megengedve tehát az izraelitáknak? 4

er A zsidókat állami hivatalokra, úgy továbbá tanítói állomásokra a keresztényeknél még nem ajánlhatnám, ellenben községi hivatalnokok lehetnek. 5

ör A bányavárosoktól ezentúl is ki zavarva legyenek. 6

or A zsidó politikai községeket a keresztény községekkel oly formán vélném e szerint összeolvasztani, hogy azoknak elöljáróik a községbeli elöljárókkal egy testet képezzék, a népség számának arányához képest, míveltségi állásukra való tekintettel szinte képviseltessenek, következőleg a zsidó község megszűnvén, ennek érdekei más összeolvasztott községi hatóságba képviselt tagok által meg őriztetnének. S minden lehető túlterheltetés ellen biztosíttatnak, mi által a kölcsönös érdekek méltányos és igazságos összeköttetésben hozattatnának. 7

er Azon tilalmakat illetőleg, melyeknél fogva a zsidók keresztény cselédek, legények és tanítványok felvételétől mindeddig el voltak tiltva - ezeket egyáltalán eltöröltetni véleményezem, annál is inkább, mert mindenkinek önakaratától fog függni, váljon izraelitánál vagy másnál keressen-e alkalmaztatást és élelmet.

2 Battonya, [1]854. február 18-án. T[ót]komlósi Járás Igazgató Sz[olga]bírája.