K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)

DOKUMENTUMOK - A hitközségek mindennapjai

avatási jegyzőkönyv kivonata szerint hadkötelezettségének eleget tett, nemkülön­ben a C) alatti kettős bizonyítványnál fogva feddhetetlen életét kellőleg bebizo­nyította, úgy a D) alatti mesterlevele értelmében a szappanos mesterséget kitanul­ván, az E) alatt mellékelt községi bizonyítványnál fogva azt szép előmenetellel gyakorolja, s nem csak hogy mestersége által, mely a mindennapi szükségletek fedezését eszközli, de a F) alatti községi bizonyítvány szerint 500 pengőforintig terjedő vagyoni állapotot kimutatván, melyből neje és családja fenntarthatására elegendő biztosítékokat nyújt. Ennél fogva Pollák Bettivel, ki is a G) alatti keresz­telési anyakönyvi kivonat szerint 20 évet túlhaladva, maga vallásos s becsületes viseletét H) alatti mellékelt okmánnyal bebizonyítván, leendő egybekelhetésére a házassági engedélynek az I) alatti 360 krajcáros billeg ívre leendő kiadathatását alázattal véleményezni van szerencsém. A Cs [ászári] Kir [ályi] Szfolga] bírói hivatal B[ékés]csabán december 5­én 1854. BML IV B. 156. b. A Csabai cs. kir. szolgabíróság iratai. 2609/1854. Kézzel írt másolat. A nagybetűvel jelzett mellékletek hiányoznak. 17/a Bonyhády Gyula, Békés vármegye császári és királyi főnöke véleményt kér a tótkomlósi szolgabírótól az izraeliták lakhatásával, birtoklásával, foglalkozásával kapcsolatban Gyula, 1854. február 3. Tekintetes Csiky Lajos ig[azgató] szolgabíró úrnak! Az 1853-ik évi október 2-án kelt legfelsőbb rendeletemben (birodalmi kormánylap 190. sz.), melynek értelmében az izraelitáknak [1] 848-ik évi január l-ig fennálló és fekvő javak bírhatási képességöket szabályozási rendeletek min­den korona országokban ideiglenesen életbe léptettek - az izraelitáknak állam­polgári viszonyaik végszabályozása ígérve lőn. A zsidó viszonyok Magyarországban és az ez előtt hozzákapcsolt tarto­mányokban az 1840-ik évi 29-ik törvénycikk által rendeztettek. Tiltva marad azoknak tovább is a kir [ályi] bányavárosokbani tartózkodás, és a fekvő javak bírhatása nekik csak annyiban lőn megengedve, amennyiben erre az eddigi gyakorlat szerint képesek valának. Ebben 1848 óta ugyan lényeges változások történtek, és a legfelsőbb Cs[á­szári] Kferületi] katonai és polgári kormányzóságnak f. év január 19-én 467/ 119. sz. alatti rendelete nyomán még a következendő kérdések megoldása szük­séges: a) Minő helyeken és minemű fekvő javakat bírhattak az izraeliták 1848. év előtt, és hány esetben fordultak elő [sic!], hogy a zsidók oly javakat szereztek, amelyek bírhatásától azelőtt kizárva valának?

Next

/
Oldalképek
Tartalom