K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
DOKUMENTUMOK - A holokauszt után
Erről a Gyulai Zsidó Tanácsot, Polacsek Béla, Kossuth u. 35. és Schner Dénes gyulai lakost értesítem. Gyula, 1945. évi január hó 30-án. dr. Marik Dénes polgármester BMLV B. 173. Gyula város polgármesterének iratai. 24799/1944. Géppel írt tisztázat. 106. Gyotnán zsidó ügyosztály alakul Gyoma, 1945. január 22. Kivonat Gyoma község közigazgatási tanácsának 1 1945. évi január hó 22-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből 2. közig [azgatási] t[anács] ü[lés] 857. ikt. sz./1945. Berkovics Imre előterjeszti a Kommunista Párt indítványát, amely szerint a községházánál zsidó ügyosztály 2 létesítését kérik. Erre az ügyosztályra azért van szükség, mert a hazatért zsidók keresik a megmaradt vagyonukat, vagyontárgyaikat. Minden vagyontárgyat meg akarnak keresni, ami a lakosság között megtalálható. A lakosság között levő zsidó vagyon nagy része máris elpusztítottnak tekinthető. Nagy József elnök azt javasolta ezzel kapcsolatban, hogy a község kapcsolódjon ki ebből a zsidó ügyosztály létesítéséből, mert hiszen vannak a zsidóvagyonnak örökösei, az árvaszék azok vagyonáról kirendelt gondnok útján is gondoskodni fog. Berkovics Imre tanácstag szerint a község ebből nem kapcsolódhatik ki, hanem igenis a községnek szigorúan ellenőrizni kell ezeket a dolgokat, és az ügyosztályt pedig, amely a vagyontárgyak felkutatásán fáradozik, támogatni kell. Igen fontos, hogy az ilyen felkutatott vagyontárgy és ingatlan a község kezelése és ellenőrzése alá kerüljön. A zsidó ügyosztály felállítására imár csak azért is feltétlen szükség van. Bíró Gergely közgyám előadja, hogy sok zsidó lakásban pesti menekült lakik. Ezeknél a zsidó vagyontárgyaknak az összeszedése igen nagy nehézségbe ütközik, mert a pesti menekültnek nincs semmi bútora, így kénytelen a hatóság továbbra is birtokában hagyni a használatra kapott vagyontárgyakat - azonban bizonyos használati díj ellenében. Az azonban megállapítható, hogy a zsidó vagyontárgyak nagy részét helybeli emberek hordták el.
